Melyek a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok a Ptk. szabályozása szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2023.05.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt.

Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt kell vállalnia a gyermekkel kapcsolatos ilyen irányú szülői felelősségből.

A szülők közös szülői felügyelet esetén minden szülői jogosítványt közösen gyakorolnak, ha azonban megegyeznek abban, vagy a bíróság dönt arról, hogy melyikük gyakorolja teljeskörűen a szülői felügyeletet, a másik szülőt a lényeges kérdésekben való együttdöntési jog illeti meg. Miután ez a gyermek érdekét szolgálja, ezért megvonására, korlátozására a gyermek érdekében kerülhet sor.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseket, illetve a jogok esetleges bővítése esetén a további együttdöntést igénylő kérdéseket a Ptk. alapvetően a korábbi Csjt.-ben foglaltakkal azonos módon szabályozza.

Ebbe a körbe tartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének meghatározása, továbbá iskolájának, életpályájának megválasztása, azonban ezt a Ptk. kiegészíti a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésével, illetve állampolgárságának megváltoztatásával.

Fontos változás, hogy ha ezekben a kérdésekben a szülők között vita van, a gyámhatóság döntése kérhető. Az ilyen viták, különösen a gyermek iskolájának kijelölésével kapcsolatban, igen gyakoriak, és további nehézségeket okoznak a gyermek speciális helyzetében.

A gyámhivatal az eljárás során igyekszik előmozdítani a felek együttműködését és – természetesen – a gyermek érdekének érvényesülését. A személyes meghallgatást követően felajánlja vagy a gyermek érdekében elrendeli a mediációs eljárás igénybevételét is.

Több következménye lehet annak, ha az egyik szülő a másik megkérdezése nélkül dönt a gyermek sorsát érintő valamely kérdésben. Különösen gyakori a gyermek óvodájának, iskolájának egyoldalú megváltoztatása.

Abban az esetben, ha a gyermeket nevelő szülő előzmények nélkül, egyoldalúan, önkényesen, indokolás nélkül változtatja meg a gyermek megszokott, kialakult óvodai környezetét, s választ a gyermeknek másik óvodát anélkül, hogy ebbe a döntésbe a gyermek különélő szülőjét bevonná, olyan magatartást valósít meg, amely terhére értékelhető annak vizsgálata során, hogy a szülők közötti súlyos konfliktusok milyen módon alakultak ki.

Amennyiben a szülők egyike a gyermek iskoláját a másik szülő bevonása nélkül úgy változtatja meg, hogy az az iskoláztatás költségeit jelentős mértékben megnöveli, ezek a költségek a tartásdíj felemelésével nem háríthatók a döntésben részt nem vett másik szülőre.

Ezzel kapcsolatban a Kúria egyik eseti döntésében (BH2016. 64.) az egyik szülő által egyoldalúan választott alapítványi iskola tandíját és beiratkozási díját luxuskiadásként határolta el a szükséges kiadásoktól, s azt rögzítette, hogy az egyik szülő egyoldalú döntésén alapuló iskolaválasztás következményeiért annak következményeként köteles maga helytállni, hogy megsértette a közösen gyakorolt szülői jogokat és a szülők együttműködési kötelezettségét.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.