Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció, A végső megoldás, bírság!?) következő fejezeteként a jelen blogbejegyzésben bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság egyes jellemző típusait és azok mértékét.

Amint azt korábban is jeleztük, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) keretjelleggel rendezi a bírsággal kapcsolatos előírásokat.

A részletes szabályokat a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza.

A bírság mértékét jellemzően a rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a rendelet mellékletében foglaltak szerint kell kiszámítani.

A bírság megállapítása során az alábbi körülményeket kell figyelembe venni:

• a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
• a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
• a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét;
• kár hiányában pedig a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, vagy elhárított hátrányt.

Az alapbírság legmagasabb mértéke a jogsértés jellegétől függ és az alábbiak szerint alakul:

1. a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt besorolási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
2. a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint;
3. hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
4. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti
   4.1. környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint,
   4.2. környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;
5. nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;
6. veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint,
7. egyéb, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó jogsértés esetén hatezer forint.

Az alapbírság összege a fenti összegek 25 és 100%-a között állapítható meg, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.

A bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi hatóság, az országos környezetvédelmi hatóság, illetve bizonyos esetekben a jegyző jogosult.

A jegyző a bírságot, a jogsértés súlyát figyelembe véve ezerötszáz és ötvenezer forint között állapítja meg, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

1. a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással;
2. ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem áll fenn;
3. a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos;
4. a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.

Ezen túlmenően a rendelet további bírságösszegeket határoz meg egyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetére, elektromos berendezések forgalmazásával, elemek és akkumulátorok visszavételével, gépjárművek forgalmazásával és a csomagolási hulladék kezelésével kapcsolatosan.

Bár a fenti alapösszegek nem tűnnek magasnak, a rendeletben meghatározott szorzótényezők alkalmazásával jelentős mértékűre rúghat a hatóság által kiszabott bírság.

A soron következő cikkben ennek megállapítási és számítási módját fogjuk bemutatni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.