Mennyi az annyi? Minimálbér vagy garantált bérminimum?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.03.28 | Munkajog

A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét rendeletben állapítsa meg és azok összegét évente vizsgálja felül (de emelni nem köteles minden évben!).

A jelenleg hatályos kormányrendelet alapján 2019-ben (teljes, nyolc órás munkaidő esetén) a minimálbér összege havibér esetén 149 000 forint (adókedvezmények nélkül kb. nettó 99 000 forint), míg a garantált bérminimum összege havibér esetén 195 000 forint (adókedvezmények nélkül kb. nettó 130 000 forint).

Látható, hogy a két fajta „minimális” bér között a ténylegesen kifizetett (nettó) bér vonatkozásában több mint 30 000 forint a különbség, így fontos, hogy a munkavállaló (és a munkáltató is) tisztában legyen vele: milyen munkakörökben jár a garantált bérminimum?

A jogszabály értelmében a garantált bérminimumra jogosultsághoz két feltételnek kell együtt érvényesülni. Az egyik feltétel, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, a másik feltétel, hogy ez a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele legyen.

Így például, ha egy egyetemi oktató mosogatói munkakörben helyezkedik el, nem kell neki garantált bérminimumot fizetni, hiszen az egyik feltétel nem teljesül: hiába van egyetemi végzettsége, a mosogatói munkakör betöltésének nem feltétele a legalább középfokú képzettségi szint.

Ez eddig jól hangzik, de honnan tudom meg, hogy milyen képzettségi szint szükséges a munkaköröm betöltéséhez?

A jó hír az, hogy ipari és kereskedelmi munkakörök esetében a válasz könnyen megtalálható (a rossz viszont az, hogy egyéb munkakörök esetében számos jogszabályban szétszórva lehet csak megtalálni).

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletei alapján megállapítható az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség, de az nem, hogy a szükséges szakképzettség milyen fokú.

A képzettségi szintet az Országos Képzési Jegyzék határozza meg – az 1. számú mellékletében sorolja fel az egyes szakképesítéseket és azok szintjét. A táblázat „A” oszlopa határozza meg a szakképesítés szintjét: ebben az oszlopban számkódok vannak, amelyek megfejtését a melléklethez fűzött jelmagyarázat tartalmazza. Amennyiben az „A” oszlopban található szám 32, vagy annál magasabb, úgy az adott szakképzettség legalább középfokú szakképzettségnek minősül.

Vegyünk egy példát!

Optikai cikkek értékesítéséhez, szemüvegek készítéséhez és javításához az NFGM rendelet alapján látszerész és fotócikk-kereskedő szakképesítés szükséges. Az Országos Képzési Jegyzék 1. sz. mellékletének „A” sorában a látszerész és optikai árucikk-kereskedő szakképesítés esetén feltüntetett kód az 54-es, amely a jelmagyarázat szerint emeltszintű szakképesítést (technikus) jelent, tehát a munkakör betöltése esetén legalább a garantált bérminimumra jogosult a munkavállaló.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.