Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.04.25 | Bánya- és energiajog
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez, autópályák, autóutak építéséhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi nyersanyag.
Az utak építéséhez szükséges ásványi nyersagyagot sok esetben az út nyomvonalától messze kellett beszerezni, ami a magas szállítási költségekre és az időbeni elhúzódásra tekintettel igencsak megdrágíthatta a beruházást.
A jogalkotó felismerve a fenti problémát, annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi utakat minél költséghatékonyabban és gyorsabban lehessen megépíteni, lehetővé tette, hogy az építendő út nyomvonalától egy a jogszabályokban meghatározott távolságon belül olyan bányát (célkitermelőhelyet) lehessen létesíteni, ahonnan kizárólag az építendő gyorsforgalmi út földműveinek megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyagot lehet bányászni.
A bányatelek és a célkitermelőhely között alapvető különbség, hogy a célkitermelőhely – nevéből is adódóan – célhoz kötött, így az onnan bányászott nyersanyagot csak az ahhoz kapcsolódó útépítéshez lehet felhasználni, kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető. Ennek megfelelően a kibányászott ásványi nyersanyag tekintetében nem történik tulajdonosváltozás, az mindvégig a Magyar Állam tulajdonában marad. Fontos különbség az is, tekintettel a célhoz kötöttségre, hogy célkitermelőhelyről kizárólag a vonatkozó jogszabályokban meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelése végezhető.
A kitermeléssel érintett földterületeken okozott károkat a tulajdonosnak meg kell téríteni, és a károkozás esetében a szigorú bányakár szabályait kell alkalmazni. Egyebekben pedig elmondható, hogy célkitermelőhelyek esetében a külszíni bányászatra vonatkozó biztonsági előírásokat is megfelelően alkalmazni kell.
A célkitermelőhely megszüntetése során is tájrendezési kötelezettség terheli a bányavállalkozót, amelynek keretében az érintett területet újra használható állapotba kell hoznia, vagy legalábbis a tájba illeszkedően rendeznie kell.
A fentiek alapján a célkitermelőhely rövid definícióját úgy lehetne meghatározni, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik.
Bár a célkitermelőhelyek éppen azt a célt szolgálják, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, az utak építése minél gyorsabban megvalósítható legyen, a célkitermelőhelyek létesítése, annak engedélyezése egy viszonylag bonyolultabb folyamat, amelyről a következő bejegyzésünkben írunk részletesebben.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.