Mi is az az árvaellátás és ki jogosult rá?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2018.09.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Egy kevésbé örömteli téma, azonban sajnos sokakat érintő kérdés, ezért nézzük meg, hogy ki és milyen feltételek szerint jogosult árvaellátásra, és hogyan lehet azt igényelni.

Az árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek egyik vagy mindkét szülője elhunyt, és a szülő a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy eddig az időpontig nyugdíjjogosultságot szerzett.

Az ellátás járhat unokának, dédunokának, testvérnek is, amennyiben az elhunyt személy saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halálának időpontjáról jár.

Ezek után vegyük sorra, hogy a gyermek tekintetében mely feltételek fennállása szükséges:

Főszabály szerint ellátás a gyermek 16. életévének betöltése napjáig mindenképpen jár. Ezt követően – a vonatkozó jogszabályok szerint – amennyiben a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

A fentiekből következőn sajnos, a közhiedelemmel ellentétben az a gyermek, aki nem nappali rendszerű, hanem egyéb módon működő iskolai oktatásban vesz részt, árvaellátásra a 25. életévének betöltése előtt sem jogosult.

Tévhit továbbá, hogy ha az életben maradt szülő házasságot köt, az érintett gyermek jogosultságát elveszti. Árvaellátás jár annak a gyermeknek is, aki a fenti feltételek fennállása esetén akár ő maga, vagy még élő szülője házasságot köt, sőt jár annak a gyermeknek is, akit a halálesetet követően esetleg örökbe fogadnak.

Kérdésként szokott még felmerülni a külföldön tanuló gyermek jogosultsága. Amennyiben a nappali rendszerű tanulmányok folytatása külföldről a megfelelő időközönként igazolt, a gyermek az ellátásra külföldi tanulmányok esetén is jogosult.

Tisztáztuk tehát, hogy a 25. életév betöltéséig milyen feltételeket kell szem előtt tartani. De mi történik akkor, ha a gyermek felsőoktatási tanulmányait a 25. életévének betöltése után fejezi be? Ebben az esetben az árvaellátás kivételesen, méltányosságból történő meghosszabbítása az első – alap- és mester- vagy osztatlan – képzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére, a képzési időt meg nem haladóan, legfeljebb a 27. életév betöltéséig engedélyezhető.

További fontos kérdés, hogy az árvaellátás hogyan és mely szervnél igényelhető.

Lényeges, hogy az árvaellátás folyósítása nem automatikus, a folyósításra meghatalmazott vagy törvényes képviselő kérelme alapján kerülhet sor.

Az ellátást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a gyermek lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, amennyiben a szülő nem nyugdíjasként hunyt el. Amennyiben viszont már nyugdíjas volt, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulnunk.

Jogosultság esetén, a folyósítás megkezdését követően középiskolai tanuló tekintetében évente, felsőoktatásban tanuló árva esetén félévente igazolnunk kell a tanulmányok folytatását, ez lényeges feltétel.

Végezetül nézzük meg, hogy milyen összegre számíthatunk!

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Abban az esetben, ha a gyermek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű, a fent meghatározott nyugdíj összegének 60%-a jár árvaellátásként.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az ellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Miután a főbb kérdéseket tisztáztuk, két tanáccsal szeretném a témával kapcsolatban ellátni az árvaellátás tekintetében érintett olvasót:

Egyrészről a zökkenőmentes továbbfolyósításhoz szükséges igazolást a megadott időközönként mindig késedelem nélkül igazoljuk, másrészt amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy a fenti feltételek mindegyike fennáll, vagy akár bizton tudjuk, hogy valamely feltétel nem teljesül, a kérelmet akkor is nyújtsuk be, hiszen a kérelmünket elbírálni jogosult szerv minden esetben – a jogszabályi rendelkezések keretén belül – méltányos döntés meghozatalára törekszik.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.