Miért őrizteti a felszámoló fegyveres őrrel az értéktelen csirketelepet?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2018.08.02 | Követeléskezelés

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény értelmében a felszámoló a felszámolás kezdetétől a felszámolás alatt álló társaság cégképviseletére jogosult személy és egyúttal a felszámolás során ő az a személy, aki felel azért, hogy a társaság vagyonát a hitelezők érdekeit szem előtt tartva értékesítse. Ennek keretében a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjétől nem csupán a tevékenységet lezáró mérleget veszi át, hanem többek közt a társaság ingatlanait is. Ezen céges ingatlanok képezik jellemzően a felszámolás alá került cég vagyonának legértékesebb elemeit, és az ezek árverési értékesítéséből befolyt összeg lesz majd a hitelezők hitelezői igényének alapja is. Tehát abban a szerencsés esetben, ha a gazdálkodónak volt ingatlanvagyona, akkor ezzel az ingatlanvagyonnal kell a felszámolónak úgy gazdálkodnia, hogy abból minél több megtérülést tudjanak a hitelezők realizálni.

A sikeres és minél magasabb áron történő értékesítés előfeltétele, hogy az ingatlanvagyon a felszámolás ellenére se amortizálódjon, azt ne rongálják meg, abba illetéktelenek ne költözzenek be. Ennek érdekében a felszámoló jogosult a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatosan szolgáltatást igénybe venni. A jogszabályi feltétel, hogy összességében gazdaságilag a legelőnyösebb szolgáltatást köteles a felszámoló kiválasztani. Azonban ezen kiválasztás során nehéz eldönteni, hogy az adott ingatlan vonatkozásában mégis mi a legelőnyösebb ajánlat, hiszen az őrzés megoldható egy riasztóval, vagy akár annak távfelügyelettel való kiegészítése keretében is, és nem szükséges minden esetben a legköltségesebb módot választani: a biztonsági őrrel való őriztetést. Annak eldöntése, hogy adott esetben mi a legelőnyösebb, a felszámoló feladata és felelőssége.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a céges ingatlanok valamelyik hitelező – jellemzően hitelintézet – jelzálogjogával terheltek. Ilyen esetben az ingatlan értékesítése esetén a felszámoló a jelzálogjoggal biztosított követelés jogosultjával köteles a vételárból elsőként elszámolni. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a teljes vételár a jelzálogjoggal biztosított követelés jogosultját illeti, hanem a felszámoló a törvény alapján – többek közt – levonhatja a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának költségét is.

És most jutottunk el a csirketelep fegyveres őrzéséhez…

Ugyanis a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja és a felszámoló között az ingatlanértékesítés során levont költségek okozzák a legtöbb vitát. A felszámolók gyakran olyan őrzési módot választanak, ami egyáltalán nem lenne indokolt és messze nem arányos az ingatlan értékével. Ez pedig általában azzal jár, hogy aránytalanul magas költséget kíván felszámolni az ingatlan őrzésére, miközben az őrzés más módja költségkímélőbb megoldás lenne, és a zálogjogosult hitelezőnek is magasabb összegű megtérülése lenne az ingatlan értékesítéséből. Amennyiben a felszámolásban a hitelező arról szerez tudomást, hogy a felszámoló indokolatlanul magas költség mellett, olyan őrzési módot választ, ami szerinte vitatható, és bizonyíthatóan jogszabálysértő, úgy jogosult a felszámolást elrendelő bírósághoz fordulni kifogással. Gyakran az is célravezető lehet, hogy a felszámolónak írásban jelzi a hitelező, hogy a hitelezők érdekeivel ellentétes az őrzés tárgyában kötött szerződés és kéri az őrzés más módjának megválasztást, azonban az ilyen közvetlen levelezés során figyelemmel kell lennie arra, hogy a törvény értelmében a jogszabálysértő intézkedéssel szemben a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tud csak a bírósághoz fordulni. Habár ebbe a 15 napos időszakba a bírói gyakorlat alapján nem számít bele a felszámolóval történő levelezés, mégsem mindegy, hogy mit kér a hitelező a felszámolótól, és milyen módon szab neki határidőt a válaszadásra, hiszen egy rosszul megfogalmazott levél és válaszadási határidő megjelölése akár azzal a következménnyel is járhat, hogy a bíróság elkésettnek tekinti a későbbiekben benyújtott kifogást.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.