Miként alkalmazható az elektronikus kommunikáció a közbeszerzési eljárásokban?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2017.04.25 | Közbeszerzés

Cége ajánlattevőként vesz részt közbeszerzési eljárásokban? A nem kívánt következmények elkerülése érdekében különösen ügyeljen a megfelelő kommunikációra!

A közbeszerzési törvény 2016. év végi módosításának apropóján szeretném felhívni a figyelmet a közbeszerzési eljárás során folytatott elektronikus kommunikáció szabályaira, illetve ezek megtartásának fontosságára, függetlenül attól, hogy ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként vesz részt az adott eljárásban.

A Kbt. 41. §-ának rendelkezése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden nyilatkozattétel főszabály szerint írásban történik. Az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetők postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, illetve elektronikus úton.

A postai és a személyes kézbesítés a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott rövid határidők miatt sok esetben nem célravezető, továbbá a postai kézbesítés igénybevételének lehetőségét maga a Kbt. is korlátozza. A fax útján történő kommunikáció pedig viszonylag nehézkes és mára igencsak meghaladottá vált.

Kézenfekvő tehát az elektronikus út igénybevétele. A Kbt. 41. § (4) bekezdése szerint az elektronikus úton történő kapcsolattartási mód kizárólag akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton továbbított elektronikus dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalják.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a sokak által a mai napig használt egyszerű e-mail üzenet, illetve e-mail üzenetben csatolmányként küldött szkennelt dokumentum kapcsolattartásra önmagában nem elegendő.

A Közbeszerzési Döntőbizottság több eseti döntése is alátámasztja, hogy az ilyen formában megtett nyilatkozatok nem alkalmasak arra, hogy a Kbt.-ben meghatározott joghatásokat kifejtsék.

Legutóbb egy gazdasági szereplő kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság előtt, mert az összefoglaló tájékoztatásra e-mail csatolmányaként benyújtott, elektronikus aláírást nélkülöző érdeklődésére nem kapott ajánlattételi felhívást az ajánlatkérőtől, így nem volt lehetősége részt venni az eljárásban. A D.361/12/2016. számú határozatában a KDB rögzítette, hogy a fenti formában az ajánlattevő által megtett nyilatkozat – tekintettel azon tényre, hogy azt az ajánlattevő nem a megfelelő formában tette meg – joghatás kiváltására nem alkalmas, így az ajánlatkérő eljárása szabályszerű volt, amikor az ajánlattevő érdeklődésére nem küldött felhívást. Látható tehát, hogy igen komoly következményei lehetnek a szabálytalan kommunikációnak.  

A fent hivatkozott törvénymódosítás valamelyest lazít az előbbi szigorú formai követelményeken. A Kbt. 2017. január 1-jétől az összefoglaló tájékoztatással meghirdetett közbeszerzési eljárásokban nem követeli már meg az érdeklődés jelzésére szolgáló nyilatkozat elektronikus aláírással való ellátását.

Hangsúlyozom, hogy a fenti módosítás kizárólag a Kbt. 113. § szerinti, érdeklődést tartalmazó nyilatkozatra vonatkozik, a törvény az egyéb nyilatkozatok tekintetében (például: kiegészítő tájékoztatás kérése, előzetes vitarendezési kérelem, iratbetekintés iránti kérelem stb.) továbbra is megköveteli a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.