Mikor nem kell földvédelmi bírságot fizetni a föld engedély nélküli más célú hasznosítása után?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2017.04.27 | Bánya- és energiajog

Különösen több évtizede üzemelő külszíni bányák esetében gyakran előforduló probléma, hogy a bányatérkép készítése, a bánya egyéb okból történő felmérése vagy éppen a földhivatal ellenőrzése során kiderül, a bányavállalkozó vagy annak jogelődje olyan területen is bányászati tevékenységet végzett, amely tekintetében nem rendelkezett az ehhez szükséges engedélyekkel.

Ez a helyzet többféle kérdést is felvethet, részben a bányászati törvény jogosulatlan vagy szabálytalan bányászatra vonatkozó rendelkezéseinek, részben pedig – termőföld igénybevétele esetében – a termőföld védelméről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének a megsértését.

A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén fő szabály szerint az eredeti állapotot kell helyreállítani. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az igénybevevő a tulajdonos hozzájárulásával kéri az engedély nélküli más célú használat (esetünkben: bányászat) folytatását. A földvédelem ügyében eljáró hatóság utólagos engedélyt adhat, amennyiben a más célú használat alapvető feltételei fennállnak.

Közismert, hogy a más célú hasznosítás esetén földvédelmi járulékot kell fizetnie az igénybevevőnek. Ugyanakkor az engedély nélküli más célú használatra vonatkozó utólagos engedélyezés esetén a földvédelmi járulékon felül az egyébként fizetendő földvédelmi járulék háromszorosának megfelelő mértékű földvédelmi bírság kiszabása is esedékessé válik.

A bírság kiszabásának létezik azonban egy objektív elévülési határideje. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet ugyanis a jogsértés elkövetésétől számított 1 éven túl, ha a bírság kiszabására jogosult hatóság észlelte a jogsértés tényét, illetve az elkövetéstől számítva általános jelleggel 5 éven túl jogsértést megállapítani és bírságot kiszabni.

Ez a szabály keretjellegű, és ahogy a fenti megállapítás is utal rá, jogszabály a fő szemponttól (a jogvesztés ösztönzőleg hat a hatóságra annak érdekében, hogy megfelelő gyakorisággal ellenőrizze az ügyfelek magatartásának jogkövető jellegét, és ne tartsa bizonytalanságban az ügyfelet a bírságolás jogvesztő határidő nélküli lehetőségével) eltérő rendelkezést is tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy meghatározott körülmények fennállása esetén, vagy egyes jogterületeken (ágazati) jogszabály az objektív jogérvényesítő határidő alól felmentést adhat a hatóság számára.

Esetünkben azonban, a termőföld védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok ilyen, a fő szabálytól eltérő rendelkezéseket a földvédelmi bírság tekintetében nem tartalmaznak.

Ez praktikusan azt jelenti tehát, hogy amennyiben az ingatlanügyi hatóság, bár észlelte az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, de 1 éven belül nem kezdeményezett földvédelmi eljárást, vagy az elkövetéstől számítva több mint 5 év eltelt, földvédelmi bírság kiszabására jogszerűen már nem kerülhet sor az igénybevevővel szemben.

Nagyon fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettség teljesítése alól – utólagos engedély hiányában – ez a rendelkezés nem mentesíti az igénybevevőt.

A bevezetőben is említettük, hogy a másik hátrányos jogkövetkezmény a jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység miatt alkalmazható bírság lehet. Fontos megjegyezni, hogy a bírságolásra nyitva álló, objektív, jogvesztő határidőre vonatkozó rendelkezések (lásd 1, illetve 5 év letelte) ebben az esetben is irányadóak a hatályos jogi környezetben.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.