Minden esetben jár a végrehajtónak behajtási jutalék, ha megtérül a tartozás?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2022.07.14 | Követeléskezelés

Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik.

Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében költségigénye merül fel például a kiadott letiltás, hatósági átutalási megbízás vagy az esetleges helyszíni eljárás kapcsán, hiszen ezen intézkedéseivel igyekezett elősegíteni az eredményes behajtást. Ugyanakkor az már összetettebb kérdés, hogy a végrehajtónak mikor, milyen körülmények között jár ténylegesen jutalék a behajtást/megtérülést követően.

A Vht. 254. § (4) pontja kimondja, hogy „jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt”. Tehát ez alapján első olvasatra azt gondolhatjuk, hogy a végrehajtónak minden olyan esetben is jár jutalék, amikor az adós nem közvetlenül felé fizet, ám vannak olyan esetek, amikor hiába volt folyamatban végrehajtási eljárás, s a követelés megtérült, nem jár jutalék a végrehajtó részére.

Vegyük például azt az esetet, amikor egy cég tartozik a jogosultnak egy szerződésből eredően, ám a jogosult nem csupán az adós cégtől tudja követelni a tartozást, hanem a kezességet vállaló harmadik személytől is. Követelése behajtása érdekében pedig az adós céggel felszámolási eljárást, a kezessel szemben pedig végrehajtási eljárást kezdeményez, mivel egyikőjüktől sem tudta előzetesen behajtani a neki járó összeget.

Időközben pedig a felszámolási eljárás során egyezség születik az adós cég és a jogosult között, aminek köszönhetően a jogosult teljes tartozása megtérült, ezért bejelenti a végrehajtóhoz, hogy nem áll fenn további követelése a kezessel szemben, és kéri az eljárás megszüntetését.

Ehhez hasonló esetekben a végrehajtót behajtási jutalék nem illeti meg, hiszen ahogyan arról a Kúria a Pfv. 21.512/2017/2. számú határozata is említést tesz, a jogosult, aki egyben a végrehajtást kérő, nem a kezessel szembeni végrehajtási eljárás során jutott hozzá a követeléséhez, hanem az egyenes adóssal, azaz az adós céggel a felszámolási eljárásban kötött egyezség eredményeképpen. S ekkor a végrehajtást kérő nem azért kéri az eljárás megszüntetését, mert a végrehajtás eredményes lett volna a kezessel szemben, hanem azért, mert a fennálló követelése okafogyottá vált, hiszen a vele szemben fennálló kötelem megszűnt – tekintettel arra, hogy a kezesség járulékos jellegű, s osztja a főkötelem sorsát –, így jogtalanná vált az eljárás folytatása.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.