Módosítások a hulladéktörvényben IX. – a hulladék jogellenes elhelyezése

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.09.09 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint.

A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.

Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy -elhagyás megelőzéséért.

Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Ezen birtokos vagy tulajdonos személye azonban a legtöbb esetben rejtve marad. Abban az esetben pedig, amikor ők ismeretlenek, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – az ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták.

Az ingatlantulajdonos mentesülési lehetősége a felelősség alól akkor áll be, amennyiben megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. A gyakorlati tapasztalatok alapján ez utóbbi bizonyítása igen nagy nehézségbe ütközik, hiszen ezekben az esetekben a felderítetlenség rendkívül nagy számú.

Amennyiben a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szab ki, és azt a kötelezett nem fizeti meg, az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen, természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni azzal, hogy a meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni. A közérdekű munka kiszabásának lehetősége jelentős változás a hulladékgazdálkodás szankciórendszerében.

A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.

A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. Legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést a közérdekű munka megkezdése megszakítja.

A közérdekű munkára átváltás az alábbi esetekben nem alkalmazható:

a) amennyiben a kötelezett fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) amennyiben a kötelezett a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,

c) amennyiben a kötelezett tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

d) amennyiben a kötelezett fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

Fontos garanciális szabály, hogy a közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.

A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

A hatóság hulladék jogellenes elhelyezése, illetve elhagyása esetén figyelmeztetés szankciót nem alkalmazhat.

Látható tehát, hogy a jogalkotó és a hatóságok igyekeznek elrettentő szankciókat alkalmazni annak érdekében, hogy az egyre szaporodó és elterjedő jogellenes hulladéklerakást megakadályozzák, bevonva a megelőzés körébe az ingatlantulajdonosokat is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.