Módosult a részekre bontás tilalmával kapcsolatos Példatár

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2018.08.02 | Közbeszerzés

Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017 júniusában közzétett útmutatójáról (a továbbiakban: Útmutató), valamint Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját tükröző példatár (a továbbiakban: Példatár) legfontosabb megállapításairól. Mind az Útmutató, mind pedig a Példatár kiadásának határozott célja a jogalkalmazók tevékenységének támogatása, melynek egyik gyakorlati eszköze a Példatárban megjelenő konkrét jogesetek, problémakörök szemléltetése.

A 2017 júniusában publikált Példatár eredetileg tizenegy kérdésen keresztül mutatta be a közbeszerzési ellenőrzési folyamatban résztvevő szereplők egységes álláspontját, mely dokumentum első ízben 2017 decemberében kisebb, ezt követően pedig 2018 májusában jelentősebb kiegészítésekkel módosult.

Különösen azon ajánlatkérő szervezetek figyelmébe ajánljuk a módosított Példatárat, akik kutatási-fejlesztési, illetve oktatási tevékenységükhöz szükséges vegyszerek, alkatrészek, valamint egyéb oktatási eszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásaikat készítik elő. A Példatár módosításainak középpontjában ugyanis elsősorban a K+F projektek, valamint az eszközbeszerzések állnak. Jelen bejegyezésben ez utóbbi módosításokra kívánunk reflektálni.

A Példatár a 2017 júniusában közzétett verzióhoz képest több eseten keresztül is foglalkozik a K+F projekt vagy projektek keretében beszerzésre kerülő eszközökről, vegyszerekről. A Példatár által akceptált álláspont ismerteti azokat a szempontokat, melyek teljesülése esetén az azonos típusú vegyszerek vagy az eltérő funkciójú eszközök részekre bonthatók. Ilyen szempontként jelenik meg elsődlegesen az egyes támogatáspolitikai értelemben vett K+F projektek eltérő kutatási célja, mint objektív indok. A vegyszerek esetében az eltérő rendeltetés és felhasználás, míg az eszközök esetében ez utóbbi szempontok mellett a releváns műszaki paraméterek különbözősége is megalapozhatja az egyes beszerzési igények önállóságát.

Fokozott óvatossággal kell eljárni azokban az esetekben, amikor az eltérő típusú eszközök egymástól teljes mértékben függetlenül, önállóan nem alkalmasak a felhasználási céljuk betöltésére. Abban az esetben ugyanis, ha az eltérő típusú eszközök – függetlenül a beszerzési forrástól – felhasználási céljuk betöltésére csak együttesen alkalmasak, azaz a műszaki-funkcionális egység fennállta megállapítható, a beszerzési igények nem bonthatók részekre.

A Példatár 14a. kérdése jól szemlélteti, hogy ilyen esetnek minősülnek különösen egy kutatási-fejlesztési projekt keretében megvalósuló berendezéshez, kísérlethez, kutatáshoz szükséges eszközbeszerzések. Ezek az eszközök (pl.: mérőeszközök, elektronikai alkatrészek) bár funkcionálhatnak önállóan is, azonban – a beszerzést követően – az egy kutatási célra való felhasználással, beépítéssel egy műszaki egységet képeznek.

Azon ajánlatkérő szervezetek, melyek – akár egy vagy több támogatáspolitikai értelemben vett projektből – különböző nevelési, oktatási területhez kapcsolódó eszközöket kívánnak beszerezni (pl.: laborfelszerelés, hangszerek vagy sporteszközök) a felhasználási cél különbözősége esetén beszerzési igényeiket részekre bonthatják. A kettős felhasználási céllal rendelkező eszközök (amelyek egyidejűleg játékként, bútorként, sporteszközként vagy akár laborfelszerelésként is funkcionálhatnak) beszerzése egyaránt részekre bontható azzal, hogy a több eszközkategóriába besorolható eszközt csak az egyik eszközcsoport becsült értékének a meghatározása során kell figyelembe venni.

Továbbra is következetesen alkalmazandó az az elv, hogy az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni a bonthatóság kérdését. Ilyen komplementer tényező az időbeli szempont és az időbeli összefüggés vizsgálata. Jogsértőnek minősül ugyanis egy közbeszerzést több szerződéssel külön időpontokban megvalósítani, ha az ajánlatkérő szervezet a becsült érték meghatározásánál nem számítja egybe ezen szerződések értékét.

Ahogyan a Közbeszerzések Tanácsának Útmutatója is hangsúlyozza „a mérlegelés során javasolt figyelembe vennie továbbá azt is, hogy az Európai Unióból származó forrás felhasználása esetén az utólagos ellenőrzések egy projektet és a projekten belül megvalósított közbeszerzéseket vizsgálnak és a közbeszerzés mellőzése – az egyéb jogkövetkezmények mellett – a támogatás teljes összegének visszafizetését vonhatja maga után”.

Végezetül szükséges felhívni a figyelmet, hogy a Példatárban ismertetett ellenőrzési gyakorlatra tekintettel a közbeszerzési eljárások előkészítése során, a futó projektek megvalósítási szakaszában, illetve újabb beszerzési igény felmerülése esetében is javasolt a közbeszerzési tervek felülvizsgálata.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.