Most akkor mihez kell, illetve mihez nem kell energetikai tanúsítvány?

Szerző(k): Dr. Puskás Attila , Dr. Demény Zoltán | 2019.01.17 | Ingatlan

Egyik korábbi cikkünkben (itt) írtunk arról, hogy a lakás vásárlása mellett a vonatkozó kormányrendelet az ingatlanbérleti szerződések tekintetében is kötelezővé tette az energiatanúsítvány beszerzését.

Miután folyton visszatérő kérdés, hogy pontosan mely ingatlanok esetében kell, illetve nem kell energetikai tanúsítvány, ezért a jelen cikk célja, hogy mélyebben górcső alá vegye a témát.

A kormányrendelet előírásai szerint tehát (i) új épület építése, (ii) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdonátruházása vagy bérbeadása esetén, illetve – ami a hétköznapi embert kevésbé érintheti – (iii) 250 m², vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén, energetikai tanúsítvány elkészítése kötelező.

Nem kell energetikai tanúsítványt készíteni (i) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; (ii) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; (iii) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre; (iv)  hitéleti célra használt épületre; (v) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy 4 hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és 2 hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre; (vi) a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Nem kell továbbá energetikai tanúsítványt készíteni, (vii) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdonátruházás esetén; (viii) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; illetve (ix) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Az átruházás illetve bérbeadás tárgyában kötendő szerződéseknek tartalmazniuk kell, hogy egyáltalán kell-e a vonatkozó jogszabály alapján tanúsítványt készíteni, ha igen, akkor tartalmaznia kell továbbá a tanúsítvány azonosító kódját és a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.

Felhívjuk a figyelmet, hogy új épületek építése (pl. társasházak) esetén az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető köteles gondoskodni, akinek a tanúsítványt a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően kell beszerezni. A vevőknek ezért az adásvételi szerződések megkötésekor érdemes erre odafigyelni, és a felek kötelezettségeit úgy szabályozni, hogy az energetikai tanúsítvány ténylegesen átadásra is kerüljön.

Ingatlannal kapcsolatos kérdésekben keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.