MZ/X, jelentkezz! Ingatlan-nyilvántartási eljárásban köteles a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2018.11.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáltuk, hogy a jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek kivel szemben, milyen ügyben és módon kötelesek elektronikus úton eljárni.

Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles, míg a törvényi felsoroláson kívül eső ügyfelek, mint például egy magánszemély, nem köteles, csupán jogosult arra, hogy az elektronikus utat válassza. Ez tekinthető a főszabálynak.

Azonban az Eüsztv. meghatároz olyan eseteket, amikor nincs helye az elektronikus ügyintézésnek. Például nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Vagy például nincs lehetőség elektronikus ügyintézésre olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz, vagy olyan eljárási cselekmények esetében, ahol ez egyáltalán nem értelmezhető.

Az Eüsztv. továbbá kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél jogosult nyilatkozatát elektronikus úton megtenni. Vagyis törvény rendelkezhet úgy, hogy nincs helye elektronikus ügyintézésnek. 2018. január 1. napjával bekerült egy új rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási törvénybe, miszerint ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmet kizárólag írásban lehet előterjeszteni.

Ezt úgy kell érteni – a minisztérium által megadott tájékoztatást is figyelembe véve –, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem lehet elektronikusan nyilatkozatot benyújtani. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nincs meg a feltétele a kötelező elektronikus eljárásnak, és valószínűleg marad is ez az állapot még 2020. január elejéig, amíg a tervek szerint be nem fejeződik a Lechner Tudásközpont által vezetett projekt az elektronikus kapcsolattartás ingatlan-nyilvántartási megvalósításáról.

Habár az e-Papír felületen lehetőség van a kormányhivatali ügyek között „Földhivatali feladatok” ügytípus kiválasztására, azonban az ingatlan-nyilvántartási törvény 2018. január 1. napján hatályba lépett rendelkezése, illetve a földhivatalok gyakorlata alapján a jogi képviselők is papír alapon intézhetik az ingatlan-nyilvántartást érintő ügyeket.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.