MZ/X, jelentkezz! Köteles a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2018.10.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A hatékony, olcsó és ügyfélbarát ügykezelés kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény egybeesik az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások rohamos tempójú fejlődésével.

Az utóbbi évek jogalkotása jelentős hangsúlyt fektet arra, hogy mind a közigazgatásban, mind a bíróságok előtti eljárásokban az ügyfelekkel történő papír alapú kapcsolattartást felváltsa az elektronikus út.

Jelen cikkünkben szeretnénk egy általános áttekintést adni arról, hogy pontosan ki, kivel szemben, milyen ügyben és módon köteles elektronikus úton eljárni, kihegyezve a jogi képviselőkre és gazdálkodó szervezetekre. E kérdéseket az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) mint elsődleges jogszabály hivatott leszabályozni.

Az Eüsztv. kötelező elektronikus ügyintézést ír elő a jogi képviselők és a gazdálkodó szervezetek (valamint például valamennyi hatóság, a költségvetési szervek, az ügyész, a jegyző és az állam) számára. De ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, hogy a jogi képviselők vagy a gazdálkodó szervezetek hol és mikor kötelesek elektronikus ügyintézésre, előbb azt kell tisztázni, hogy mit jelent az elektronikus ügyintézés értelmében vett ügy, és egyáltalán kik kötelesek az elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételeket biztosítani.

Az Eüsztv. értelmében az „ügy” egy tág alanyi kör, vagyis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügy, valamint azon szolgáltatások nyújtása, amit jogszabály alapján kell biztosítani.

Az említett tág alanyi körbe, vagyis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek körébe tartozik valamennyi, közigazgatási hatósági jogkörrel felruházott szerv, valamint azon közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó más jogalanyok, akiket e-ügyintézésre jogszabály kötelez.

Az Eüsztv. szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles, míg a törvényi felsoroláson kívül eső ügyfelek, mint például egy magánszemély, nem köteles, csupán jogosult arra, hogy az elektronikus utat válassza. Ez tekinthető a főszabálynak.

Azonban az Eüsztv. meghatároz olyan eseteket, amikor nincs helye az elektronikus ügyintézésnek. Például nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény vagy kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Vagy például nincs lehetőség akkor sem elektronikus ügyintézésre olyan irat, okirat vagy más beadvány esetében, amely minősített adatot tartalmaz, vagy olyan eljárási cselekmények esetében, ahol ez egyáltalán nem értelmezhető.

Az Eüsztv. meghatározza, hogy a jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek esetében mit jelent az elektronikus ügyintézési kötelezettség: az adott eljárásban nyilatkozatát csak elektronikus úton teheti meg. Vagyis, amennyiben mégis papír alapon, postai úton tesznek e személyek nyilatkozatot, ahhoz joghatás nem fűződik, olyan, mintha azt a nyilatkozatot meg sem tették volna. Fontos, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezett személyek egy hivatalos elektronikus elérhetőséget kötelesek az ún. rendelkezési nyilvántartásban közzétenni.

Következő cikkünkben az általános szabály alóli kivételeket térképezzük fel, amikor is – ellentétben a főszabállyal – az Eüsztv. szerinti ügyben nincs helye elektronikus ügyintézésnek.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.