Nem elég jogszerűnek lenni, annak is kell látszani – Adminisztratív teendők a hulladékokkal kapcsolatosan

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.02.06 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni.

1. A besorolási kötelezettség

A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni.

Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot az illetékes környezetvédelmi hatóság – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén – maga sorolja be.

Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tud eleget tenni, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékben nem szerepel, erről a környezetvédelmi hatóságot haladéktalanul köteles tájékoztatni. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a környezetvédelmi hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, majd – ha a besorolás feltételei fennállnak – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.

2. A melléktermékek megfelelőségének igazolása

Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, akkor a melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a környezetvédelmi hatóságnak köteles nyilatkozni. A környezetvédelmi hatóság a megfelelés tényét igazolja.

Kivételt képez, és nem kell nyilatkozni a környezetvédelmi hatóságnak a melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről olyan, kormányrendeletben meghatározott melléktermék esetén, amelynek megfelelőségét erre jogosult hatóság ellenőrzi, és a melléktermék felhasználási módja miatt a törvényben előírt környezetvédelmi feltételek teljesülnek.

3. A nyilvántartás-vezetési kötelezettség

A hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén köteles nyilvántartást vezetni.

A hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője a nyilvántartásban a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében a természetes személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet kezeli.

A nyilvántartást a hulladékjegyzékben meghatározott azonosító kódok alapján kell vezetni.

A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett hulladékgazdálkodónak legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – meg kell őriznie. Hulladéklerakó esetén a hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető.

4. Az adatszolgáltatási kötelezettség

A nyilvántartás vezetésére kötelezett hulladékgazdálkodó a nyilvántartás alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.

Az a gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről – ugyancsak külön jogszabályban meghatározott tartalommal – nyilvántartást vezet.

Az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a hulladék birtokosa a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen ad át.

A gyártókra, a forgalmazókra és a közvetítő szervezetekre ugyanis jogszabály külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.

A hulladék átvevője az átvett hulladékról köteles bizonylatot adni, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.

A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat ugyancsak be kell mutatni.

Látható tehát, hogy a jogkövető módon folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység számos adminisztrációs kötelezettséggel jár, melyekre kiemelten ajánlott odafigyelni, ugyanis elmulasztásukat a hatóság szankcionálhatja, és – ahogy azt egy korábbi cikkben bemutattuk – már a kkv-knak sem jár a mentesség a bírság alól az első alkalommal elkövetett jogsértés esetén sem.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.