„Nem kereste” – Mi történik, ha nem veszem át a postán a részemre érkező hivatalos levelet?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2018.07.19 | Követeléskezelés

Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.

Mi történik ez után?

Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vettük át az adott levelet, és így nem ismertük meg annak tartalmát, úgy annak nem is lehetnek ránk nézve negatív következményei. Vagy másképpen: „Úgysem lehet nekem ebből gondom, hiszen postosan tudják a küldemény feladói, hogy nem olvastam a levelet!” Ez sajnos nem így van, ugyanis a hivatalos irat tekintetében a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon beáll az ún. kézbesítési fikció.

De mit is jelent ez? A fikció azt jelenti, hogy egy tudottan valótlan információt tekintünk valónak, ennek megfelelően a hivatalos irat feladója annak ellenére, hogy pontosan tudja, hogy a részünkre küldött levél tartalmát nem ismertük meg, mégis az adott ügyben úgy jár el, mintha a küldeményt átvettük volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ezt követő napon elindulnak a számunkra biztosított határidők (pl.: fellebbezésre, nyilatkozat megtételére nyitva álló határidők). Különösen fontos ez az ún. fizetési meghagyásos eljárásoknál, hiszen adott esetben azzal, hogy nem vesszük át a küldeményt, egy esetlegesen velünk szemben fennálló jogszerűtlen követelés tekintetében az ellentmondás lehetőségétől fosztjuk meg magunkat.

Tapasztalatom szerint rengeteg esetben egészen addig haladnak az érintettel szemben különböző eljárások a tudomása nélkül, mígnem egyszer csak már a végrehajtó kopogtat.

Mit tehetünk? Szűk körben lehetőségünk van ún. kézbesítési kifogás előterjesztésére. Ezt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tehetjük meg, abban az esetben, ha a levél kézbesítésére jogszabálysértő módon került sor, vagy ha az iratot más, önhibánkon kívüli okból nem tudtuk átvenni. Fontos, hogy ezekben az esetekben a tudomásszerzés idejét nekünk kell igazolnunk, és a kérelemmel egyidejűleg pótolnunk kell a korábban elmulasztott cselekményt.

Itt szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy kérelmünknek nem fognak helyt adni abban az esetben, ha pusztán csak nem mentünk el a postára a levélért, vagy azért, mert a lakcím-nyilvántartásban nem az aktuális címünk szerepel. Mindkét eset önhibának minősül, és ezekben az esetekben viselnünk kell a következményeket.

Az eddigiekre figyelemmel, az alábbi tanácsokkal kívánom ellátni a Tisztelt Olvasót:

A legfontosabb az, hogy ne gondoljuk, hogy „amit nem látunk, az nincs”, tehát ne éljünk abban a hitben, hogy ha – akár hanyagságunk miatt, akár szándékosan – nem vesszük át hivatalos küldeményeinket, azzal mentesülünk az adott eljárás (és annak következményei) alól, mert sajnos nem így lesz. Épp ellenkezőleg, azzal szolgáljuk leginkább érdekünket, ha teszünk róla, hogy minden nekünk címzett bírósági vagy hatósági levelet kézhez kapjunk, valamint kulcsfontosságú, hogy azok tartalmát alaposan átolvassuk, és figyeljünk az abban foglalt határidőkre.

Végezetül, nézzük, hogyan biztosíthatjuk, hogy minden küldemény eljusson hozzánk? Egyrészt, ha elköltözünk, mindenképpen jelentsük be aktuális lakcímünket az illetékes hivatalnak. Másrészt, ha például sokat dolgozunk – mint ahogyan arra számtalanszor hivatkozni szokás – vagy éppen hosszabb utazást tervezünk, és nem tudjuk megoldani a postai küldemények határidőben történő átvételét, adjunk egy számunkra megbízható személynek eseti vagy állandó postai meghatalmazást, és ezzel kiküszöbölhetjük, hogy egyszer akár egy jogerős ítéletben elmarasztaljanak minket, anélkül, hogy tudnánk róla.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy esetleg már megtörtént a baj, forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.