Nem mondtam ellent az FMH-nak, mégis perré alakult az eljárás. Hogyan lehetséges ez?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Bognár Ildikó | 2023.04.13 | Követeléskezelés

Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, akkor az perré alakul, azaz bíróság előtt fog folytatódni az ügy. Tehát az ellentmondástól való eltekintés azokban az esetekben szokott előfordulni, amikor a fizetésre kötelezett személy tisztában van azzal, hogy tartozik és fizetni szeretne, ám sajnos anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy egyösszegben megfizesse tartozását, ezért inkább megvárja a végrehajtási eljárás megindulását és azt, hogy annak során munkabéréből havonta levonást eszközöljenek addig, amíg nem térül meg a fennálló összeg.

A másik esetben a fizetésre kötelezett nem ért egye a fizetési meghagyással és ellentmondással él, ami azt eredményezi, hogy az eljárás perré alakul, azaz, ahogyan fentebb írtuk, bírósági eljárás keretében dől el, hogy a jogosult mekkora összeg követelésére tarthat igényt.

Ha azonban a fizetési meghagyás kötelezettje szándékosan nem mond ellent, mert el szeretné kerülni a jövőbeni peres eljárást, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezzel biztosan megússza a pert. Ha ugyanis a jogosult több személytől is követelheti követelését, akkor ők egyetemlegesen kötelesek helytállni a fennálló tartozásért, ez pedig azt jelenti, hogy a jogosultnak lehetősége van a fizetési meghagyás kibocsátását minden kötelezettel szemben kérelmezni a közjegyzőtől. Ilyenkor tehát a jogosult kérelemmel fordul a közjegyző felé, ám abban – az ugyanabból a jogviszonyból eredő tartozás kapcsán – valamennyi személyt megjelöli kötelezettként, akiktől ő kérheti a fennálló követelés rendezését (ezt nevezi a jog egyetemlegességnek).

Erre való tekintettel figyelemmel kell lenni a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: FMH törvény) 28. § (3) bekezdésére, amely alapján, hiába csak az egyik kötelezett mondott ellent a fizetési meghagyásnak, mindkét kötelezettet szükséges perbe vonni. Az FMH törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényre hivatkozik, ami alapján elmondható, hogy jelen esetben egy ún. kényszerű pertársaság alakul ki, hiszen több személy jelenik meg az alperesi oldalon.

Mindezekre tekintettel látható, hogy amennyiben másvalakivel egyetemlegesen felel valaki egy tartozás megfizetéséért, úgy nem biztos, hogy szándékához híven elkerülheti a peres eljárást, hiszen a másik kötelezett ellentmondása magával ránthatja az ellentmondással nem élő felet is.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.