Online jogsértés sajtó-helyreigazítás során

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.06.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az online világ térnyerése a média világára is hatást gyakorolt, ami új felületet jelentett a megvalósult jogsértés helyét illetően. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a sajtó-helyreigazítási ügyekben mérvadó fogalmakkal, a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó határidőkkel. Na de mi a helyzet akkor, ha a jogsértés színtere az online média?

A hagyományos sajtótermékben megvalósult jogsértés a nyilvánosság számára csak addig elérhető, amíg a sajtótermék megvásárolható, illetőleg linerális médiaszolgáltatás esetén (amennyiben az nem válik lekérhetővé) addig, ameddig az adásban/műsoron van. Ezzel szemben az online térben elkövetett jogsértéseket a felület tárolja, azokat a keresőszolgáltatások révén könnyedén vissza lehet keresni egészen addig, amíg a médiatartalom-szolgáltató azokat nem törli véglegesen a felületről.

A sérelmes helyzet kialakulása esetén súlyosbító körülmény az a tényező, hogy az efféle jogsértések elérhetősége a világon átível, hiszen egy kattintással hozzáférhetővé válik a keresett tartalom a fogyasztó számára. Az internethasználatra alkalmas eszközök már elengedhetetlenül hozzátartoznak az életünkhöz, ezáltal egy publikációhoz és a jogsértő publikált tartalomhoz is gyorsabban, könnyebben hozzáfér a nyilvánosság.

Az online felület sajátosságai miatt a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó szabályokat a gyakorlatnak némiképp át kellett alakítania ahhoz, hogy azok kompatibilisek legyenek az internetes felületen elkövetett jogsértésekkel.

Az eljárás elején az érintett személy az általa vitatott közlemény helyreigazítását a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül kérheti az adott sajtószervtől, online felületen megvalósult jogsértés esetén vitás lehet ugyanakkor a jogsértő cikk közlésének pontos ideje. A tartalom folyamatos elérhetősége okán ugyanis az online felületen megjelent kifogásolt tartalom nem feltétlenül egy adott időhöz köthető, hanem egy adott időintervallumot is átfoghat. Ezzel összefüggésben arra a kérdésre, hogy a helyreigazítás bejelentésére nyitva álló határidő onnantól számítódik-e, hogy a kifogásolt közlemény az online felületre felkerül, vagy onnantól, amikortól a hozzáférésre lehetőség van, a nemzetközi gyakorlat kétféle elméletet és megoldást kínál.

Az egyik elmélet alapja az amerikai modell, amely szerint az interneten megjelenő jogsértő közlés egyszeri, mivel a jogsértés is egyszer következik be a kifogásolt közlés megjelenése pillanatában, függetlenül attól, hogy a megjelenést követően hányszor jelenik meg. E modell szerint maga az online publikálás sem folyamatos tevékenység, hanem egyszeri, az online felületre történő felhelyezéssel valósul meg. Ezzel szemben az angol jogrendszer már folyamatos cselekményként tartja számon az internetre feltett tartalmakat, és azokat a szerint ítéli meg, hogy azok meddig elérhetők az online felületen. Ennek megfelelően az amerikai jogrendszerrel ellentétesen már minden olyan mozzanatot értékel, amely fenntartja a publikáció elérhetőségét a nyilvánosság számára. Hazánkban általános jelleggel az eddig kialakult gyakorlat szerint, a határidők betartása végett az első modell vehető figyelembe, de vitás esetben az adott jogeset ettől eltérhet.

Kérdéses az online jogsértés esetén a helyreigazító közlemény közzétételének módja is. Amíg hagyományos sajtótermékek esetén a kötelezettnek a helyreigazítást ugyanazon a helyen, ugyanazon oldalon, azonos tördeléssel kell megjelentetnie, lekérhető és linerális médiaszolgáltatás esetén pedig azonos napszakban és műsorban, a helyreigazítást tartalmazó közlemény online felületen ettől eltérhet annak érdekében, hogy a helyreigazítás célja teljes mértékben megvalósulhasson.

A fentiek miatt fontos, hogy a sajtó-helyreigazításra irányuló igényeink érvényesítése során pontosan jelöljük meg, hogy az online felület pontosan mely részén kérjük feltüntetni a helyreigazító közleményt, úgy, hogy az egyrészről a sajtószerv oldaláról kivitelezhető legyen (akadályként merülhet fel adott szerkesztőségi szoftver), másrészről, hogy az betölthesse funkcióját.

A magyar bírói gyakorlat alapján javasolt kérni, hogy az online jogsértések esetén a helyreigazítás során a kifogásolt közleményt tartalmazó link is feltüntetésre kerüljön, így a közlendő szöveg a jogsértéssel érintett oldalon, az eredeti közlése helyén is egy linkre történő utalással megtalálható legyen, annak érdekében, hogy a helyreigazítás ténye nyilvánvaló legyen bármely úton történő elérés esetén. Mivel az online felület – szemben a nyomtatott sajtóval – ezt lehetővé teszi, az érdeklődő teljes körű tájékoztatást kaphat a jogsértésről és annak korrigálásáról.

Online felület esetén lényeges továbbá a közzététel időtartama is. A kialakult gyakorlat alapján addig van helye a helyreigazító közlemény elérhetőségének, ameddig a kifogásolt közlemény is elérhető. Abban az esetben, ha a kifogásolt közleményt időközben eltávolították, úgy annyi ideig célszerű elérhetővé tenni, amennyi idő eltelt a kifogásolt közlés megjelenése és annak levétele között.

A jogsértés ismétlődő jellege miatt (is), egy online felületen megjelent jogsértés súlyozottan hátrányos lehet az illetőre nézve, tehát érdemes megfontolni a sajtó-helyreigazítási igény érvényesítése mellett a személyhez fűződő jogaink megsértésével összefüggő igény érvényesítését is. A két igényt egy peres eljárásban összekapcsolni nem lehet, így személyhez fűződő jogsértéssel összefüggő eljárást – kevésbé szigorú – határidőkkel külön szükséges indítani, amely eljárásban (akár sérelemdíj követelése mellett) érdemes kérni az online felületen történő megvalósulásra tekintettel a jogsértéstől való eltiltást és a sérelmes helyzet megszüntetését az online tartalom végleges törlése céljából.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.