Öröklés és ügyvédi titok, avagy megismerheti-e az örökös az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.08.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök megismerhetik-e az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait.

Az ügyvédi titok fogalma

A válaszhoz tisztáznunk kell, mi is az az ügyvédi titok. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az egyik legfontosabb garanciális szabály; e nélkül nem is lehetne ügyvédi tevékenységet folytatni. Az ügyvédi titok védelmét tehát törvényi szinten kell védeni, melyben meg kell határozni

• az ügyvédi titok fogalmát és körét,
• az ügyvédi titok megtartására vonatkozó ügyvédi kötelezettséget,
• az ügyvédi titok abszolút védelmét harmadik személyekkel (különösen hatóságok) szemben,
• az ügyvédi titok alóli felmentés körülményeit,
• az ügyvédi titok megismerhetőségére vonatkozó törvényi kivételeket, azaz amikor nem szükséges a titokkal rendelkezni jogosult külön engedélye.

Lássuk tehát az ügyvédi titok fogalmának törvényi meghatározását.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) szerint

„9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.”

A Ptk. vonatkozó rendelkezése

„2:46. § [A magántitokhoz való jog]

(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.

(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.”

A Ptk. alapján az ügyvédi titok mint hivatásbeli titok személyiségi jogi védelemben részesül:

„Az ügyvédi titokra vonatkozó szabályozás alapvetően közvetett védelmet biztosít a titok urának, mivel azáltal védi, hogy az ügyvédje magatartását szabályozza, az ügyvédje számára ad jogokat, privilégiumokat, illetve őt terheli kötelezettségekkel. Az ügyvédi titok meghatározó jellegzetessége ez a közvetettség, ami abban is tükröződik, hogy a titokvédelem szükségképpeni és elégséges feltétele az információ ügyvéddel való közlése. Tehát míg a magántitoknak csak a titoknak minősülés a törvényi tényállási eleme, addig ügyvédi titok esetében a közlés, az ügyfél és az ügyvéd közötti információátadás ténye keletkezteti a titokvédelmet, bármilyen információra nézve, és ez az információ innentől az ügyfél és az ügyvéd ügyvédi titkává válik, akkor is, ha ahhoz az ügyfélnek nincs közvetlenül köze (pl. tanúvallomás). Az ügyvédi titok a létrejöttétől kezdve a Ptk. alapján abszolút szerkezetű jogvédelemben részesül.” [Részlet az Üttv. törvényi indoklásából]

Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosultak köre

Az ügyvédi titok fogalmának tisztázása után rátérhetünk a jelen cikkünk tárgyául szolgáló kérdésre.

Az ügyfél oldalán jogutódlásról beszélhetünk, ha a természetes személy ügyfél elhalálozik, a jogi személy ügyfél pedig jogutódlással megszűnik. Ebben az esetben garanciális szabályként rögzíti az Üttv., hogy „az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni” [Üttv. 12. § (1) bekezdése].

A Magyar Ügyvédi Kamara az Üttv. garanciális szabályainak értelmezésére kiadta az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatot, amely az ügyvédek számára kötelező erővel bír, tehát a gyakorlatban belső szabályként kötelező a Szabályzatban foglaltak szerint eljárni. A fentebb hivatkozott törvényi szabályt megismételve a Szabályzat 3.7. pont d) alpontja alapján az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult az örökös mint jogutód.

A Szabályzat hivatkozott része:

„3.7. Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult

1. a) az ügyfél,
2. b) az, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlására irányuló jogviszony létrehozása szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvédi tevékenységet gyakorló tudomására hozta, a jogviszony létrejöttétől függetlenül,
3. c) harmadik személy javára szóló megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében, egyebekben a képviselt fél,
4. d) az ügyfél jogutódja, valamint
5. e) az ügyfél részére a bíróság által kijelölt felszámoló.”

Az Üttv. kommentárja alapján:

„Több örökös, jogutód esetén az ügyvédi titok feletti rendelkezési jog – eltérő rendelkezésük hiányában – őket az Etikai Szabályzat 3.8. pontja alapján együttesen illeti meg. E körben az Etikai Szabályzat 3.9. pontja azonban egy kivételt felállít, amikor kimondja, hogy több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére, hiszen az ellenérdekelt jogutód e rendelkezés hiányában megakadályozhatná az örökhagyó végakaratának teljesülését.” [Bánáti János, In: Baranyi Bertold, Bánáti János (szerk.): Nagykommentár az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényhez]

A Szabályzat hivatkozott része:

„3.8. A titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Ha több jogosult van – a jogosultak eltérő megállapodása hiányában –, a felmentést mindenkinek meg kell adnia.

3.9. Több örökös esetében bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végintézkedés tárgyában az ügyvédi titok megismerésére.”

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy ha egy természetes személy meghal, úgy az örökösei (együttesen) jogosultak arra, hogy az ügyvédi titok körébe tartozó információkat – korlátozás nélkül – megismerhessék. A gyakorlatban számos esetben felmerül ennek a szabálynak a fontossága: előkészítés alatt lévő ingatlan adásvétel, folyamatban lévő peres jogérvényesítés, az örökhagyó cégügyeivel összefüggő ügyvédi titkok stb.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.