Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2020.03.05 | Közbeszerzés

Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás előkészítése során is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlen helyzetek megelőzése érdekében.

A Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők kötelesek a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv összeállításával és a beszerzési prioritások felállításával egyidejűleg már bizonyára elkezdődtek az előkészítési feladatok, melyek egyúttal a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem jelenlétét is igénylik. Közbeszerzési tanácsadóként gyakran tapasztaljuk, hogy az ajánlatkérők nem minden esetben rendelkeznek szervezeten belül a megfelelő szakértelemmel. Különösen igaz ez akkor, ha speciális szakértelmet igényel a beszerzés tárgya.

Ezzel összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Az ún. külső személyek, szervezetek bevonása esetén az ajánlatkérő fokozottan köteles az összeférhetetlen helyzetek kialakulását megelőzni, valamint ezek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Kbt. 25. § (1) bekezdése elvi éllel mondja ki, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Álláspontunk szerint az összeférhetetlenség és a verseny tisztasága, bár egymáshoz közel álló fogalmak, az utóbbi szélesebb körben értelmezhető a közbeszerzési jogban.

Hangsúlyozni kell, hogy nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy, illetve szervezet részvétele az eljárásban,

1. akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást,
2. aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban vett részt,
3. akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenség azt hivatott biztosítani, hogy az ajánlatkérő oldalán ne vegyen részt a közbeszerzési eljárásban olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a többi ajánlattevőhöz képest többletinformációval rendelkezik, és ő maga vagy a vele érdekviszonyban álló személy vagy szervezet ennek révén másokhoz képest előnyösebb helyzetbe kerül. Az ajánlatkérő – a verseny tisztáságának érdekében – a közbeszerzés teljes időtartama alatt köteles az összeférhetetlenség szabályait érvényre juttatni. Az összeférhetetlenség gyanúja esetén az ajánlatkérő köteles biztosítani annak a lehetőségét, hogy az érintett személyek, szervezetek az összeférhetetlenségi helyzetet tisztázzák, illetve elhárítsák. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő pedig köteles az összegezésben ismertetni.

A Döntőbizottság határozatai közül most azokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek az összeférhetetlenség témakörében eligazodási pontként szolgálhatnak:

A D.358/10/2018. sz. határozat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárással összefüggésben a hivatalbóli kezdeményező sérelmezte, hogy a közbeszerzési eljárás utóellenőrzésére benyújtott dokumentumok között szereplő összeférhetetlenségi nyilatkozatok későbbiek, mint az eljárás előkészítésével kapcsolatosan keletkezett eljárási cselekmények időpontjai. Kezdeményezésében előadta, hogy álláspontja szerint megvalósult a Kbt. 25. § (6) bekezdésében foglaltak sérelme, mely szerint az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. A Döntőbizottság a hivatalbóli kezdeményező álláspontját osztotta, miszerint az összeférhetetlenségi okról vagy annak fenn nem állásáról az eljárás előkészítése során, az eljárás megkezdése előtt szükséges nyilatkozatot tenni.

A Döntőbizottság a D.173/14/2018. sz. határozatában a hivatkozott vizsgálati kötelezettség elmulasztására hivatkozással állapított meg jogsértést. Indokolása szerint az ajánlatkérő a szükséges intézkedések írásbeli dokumentálásával került volna abba a helyzetbe, hogy bizonyítani tudja, hogy az ajánlattevő közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele a verseny tisztaságát megsértette-e vagy sem, az ajánlattevő tevékenysége a becsült érték meghatározásához az árazott költségvetés anonim elkészítésében merült-e ki, így a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kizárási eljárást az ajánlattevővel szemben alkalmazni kellett-e vagy sem.

A D.433/14/2019. sz. jogorvoslati eljárás alapjául szolgáló hivatali kezdeményezés első eleme tekintetében a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett-e el azzal, hogy feltételezhetően az előzetes, indikatív ajánlatkérés során benyújtott és a későbbi nyertes ajánlattevőtől származó termékleírást változatlan formában a közbeszerzési dokumentumok műszaki leírásának részévé tette. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint azáltal, hogy a későbbi nyertes ajánlattevő korábban részt vett az eljárás előkészítésében és az indikatív árajánlatnyújtáson túli többletinformációra tett szert, az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. § (1)-(2) és (3) bekezdés a) pontját és (7) bekezdés a) pontját, illetve a Kbt. 2. § (1)-(2) bekezdéseiben megjelenő verseny tisztasága és esélyegyenlősége alapelvét. Az ajánlatkérő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyike sem rendelkezett az eljárás során többletinformációval, ugyanarra kellett ajánlatot adniuk, illetve az ajánlatkérő a műszakilag egyenértékű megoldásokat is elfogadta annak megfelelő igazolása mellett. Mindezek mellett a hivatalbóli kezdeményező által kifogásolt termékleírást már a támogatásra történő pályázata mellékleteként is csatolta, mint a műszaki leírás részét. A Döntőbizottság a fentieket értékelve megállapította, hogy jelen eljárás keretében a Kbt. 25. § (1)-(2) és (3) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdés a) pontjában foglaltak megsértésére nem kerülhetett sor, hiszen az eljárás előkészítésében a későbbi nyertes ajánlattevő ténylegesen nem vett részt, az ajánlatkérő indikatív ajánlatkérésére és egyéb közreműködésre nem hívta fel, ezáltal a fenti módon az eljárásban többletinformációra nem tehetett szert. A Döntőbizottság a határozatában kimondta továbbá, azáltal, hogy a kifogásolt prospektusok a műszaki dokumentáció részévé váltak, önmagában még nem eredményeznének jogsértést, ugyanis az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban megjelenített konkrét termékek helyett, megfelelő igazolás benyújtása mellett, az egyenértékű termékek megajánlását is lehetővé tette.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.