Ösztönzés a generációváltásra I. – A gazdaságátadási szerződésről általánosságban

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2023.09.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni.

A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gazdaságok) „egészében” történő átadását.

Az „egészében” történő átadás alatt érthető a tevékenység folytatásához kapcsolódó ingatlanok, ingóságok, vagyon értékű jogok, továbbá a gazdasági társaság vagyonából való részesedés és az előbbiekben felsoroltakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és kötelezettségek átadásának lehetősége.

Első körben fontos tisztázni, hogy ki minősül gazdaságátadónak és gazdaságátvevőnek, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az átadás-átvételben részt vevő feleknek.

A törvény hatályában gazdaságátadó az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó. Mindezek mellett feltétel, hogy legalább 10 éve saját nevében és kockázatára folytasson mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származzon, továbbá az átadással érintett föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója vagy erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa vagy a fentiekben felsorolt feltételeknek megfelelő mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó törvényes örököse kell legyen.

A gazdaságátvevő az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, de az 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó lehet, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, és mindemellett a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban vagy a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (bedolgozói viszony, személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység).

A gazdaságátadás kizárólag egy személynek lehetséges, akinek az átruházás folytán szintén meg kell felelnie a földszerzési és birtokmaximum jogszabályi kikötésének.

A tulajdon átruházásának megvalósítása, gazdásagátadási szerződés – szintén mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött – keretében lehetséges, annak is a vonatkozó jogszabály négy fajtáját említi, amelyek a következők:

• gazdaságátadási adásvételi szerződés: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására, a gazdaságátvevő a vételár megfizetésére és a gazdaság átvételére köteles;
• gazdaságátadási ajándékozási szerződés: a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok ingyenes átruházására, a gazdaságátvevő a gazdaság átvételére köteles;
• gazdaságátadási tartási szerződés: a gazdaságátvevő a gazdaságátadó, illetve a gazdaságátadó által megjelölt személy haláláig körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásra, gondozásra, a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására köteles;
• gazdaságátadási életjáradéki szerződés: a gazdaságátvevő a gazdaságátadó haláláig meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására köteles.

Továbbá lehetséges az is, hogy a fentiekben felsorolt átvevői kötelezettségek mellett, az átvevő haszonbérlet vagy szívességi használat – az erdők esetében a vonatkozó jogszabály által meghatározott – jogcímen a földet használatba vegye és – a szívességi használat kivételével – haszonbérbe vagy egyéb ellenszolgáltatásért cserébe használatba vegye a földet.

A szerződésben a felek megállapodnak a feleket megillető jogokban és kötelezettségekben, rögzítik a gazdaság elemeit, az ahhoz kapcsolódó polgári jogi szerződéseket, illetve a polgári jogi szerződésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek megismerésének átvevői igazolását, a gazdasági elemekhez kapcsolódó engedélyeket vagy az azok benyújtására vonatkozó kötelezettségeket vagy abból fakadó átvevői jogok és kötelezettségek megismerésének igazolását, továbbá ki kell térni a folyamatban lévő eljárásokra, támogatásokra (beleértve az európai uniós támogatásokat is) és az abból való jogok és kötelezettségek tudomásulvételét igazoló átvevői nyilatkozatra.

A felek együttműködés keretében megállapodhatnak abban, hogy legfeljebb 5 éven keresztül közösen működtetik a gazdaságot, így a gazdaság ügyeinek vitelére és az ügyviteli döntések meghozatalára – ha másként nem állapodtak meg – együttesen jogosultak.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.