Óvatosan a munkáltatói igazolásokkal

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2020.11.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kormány a frissen megjelent 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések megvalósításáról.

Az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések kerültek bevezetésre, így szerdától este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lépett életbe. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik speciális esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.

Bizonyára többekben felmerült a kérdés, hogy pontosan hogyan értelmezendő a kijárási korlátozás, mi a következménye annak, ha valaki munkavégzés miatt nem ér haza este 8 óráig például azért, mert egy váratlan, sürgős feladat miatt túlóráznia kellett.

A rendelet kimondja, hogy bizonyos kivételekkel este 8 óra és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

Kivételt képez ez alól, ha valaki

• egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, illetve életvédelmi céllal,
• munkavégzés céljából,
• a munkavégzés helyére történő közlekedés és a munkavégzés helyéről a lakóhelyre (tartózkodási/szálláshelyre) történő közlekedés céljából,
• versenyszerűen sportoló számára tartott edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából tartózkodik közterületen. Ide sorolható, ha a versenysportoló a sportrendezvényről, vagy az edzés helyszínéről éppen hazafele tart lakóhelyére, illetve a tartózkodási/szálláshelyre.

A 2) – 3) – 4) pontokban összegyűjtött esetekben fontos, hogy csakis akkor megengedett az időkorláton kívül a lakóhely (tartózkodási/szálláshely) elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás, ha erre vonatkozóan olyan igazolást tudunk felmutatni, ami okiratnak minősül. Okirat hiányában nem alapozza meg a kijárási tilalom alóli mentesülést önmagában az, ha valaki versenysportoló, vagy a munkaszerződését felmutatja.

A munkáltatói igazolások tartalmával összefüggésben fontos tisztában lenni azzal, hogy az igazolás, mivel okiratnak minősül, az a továbbiakban akár bírósági eljárásban is bizonyítékként felhasználható. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az okirati igazolás kiadása komoly felelősség, ezért azt javasoljuk, hogy munkáltatóként csak tényleg indokolt esetben készítsünk ilyen tartalmú nyilatkozatot.

Segítségként összehasonlítottuk a 2020. márciusban elrendet korlátozásokat, a mostani kijárási tilalommal. Lényeges különbség, hogy tavasszal területi korlátozás merült fel elsődlegesen, a lakóhely elhagyása munkavégzés céljából nem volt időkorláthoz kötött. November 11-től azonban időbeli korlátozás lépett életbe, a kijárási tilalom alóli kivételre okot adó körülményt pedig az igazolásban fel kell tüntetni.

Munkáltatóként célszerű figyelmet fordítani arra is, hogy az adott munkavállaló munkaköre és a kiadott igazolás adattartalma összhangban álljon. Nem javasolt például olyan igazolás kiadása, mely szerint bármely munkavállaló generálisan munkavégzésre köteles reggel 5 óra és este 8 óra, vagy este 8 óra és reggel 5 óra között, vagy olyan munkakörben dolgozik, hogy este 8 óra után, de reggel 5 óra előtt kénytelen haza utazni, vagy otthonról a munkahelyére beutazni.

Az Mt. 86. § (1) bekezdése határozza meg a munkaidő fogalmát, mely szerint az, a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Ide sorolja az Mt. minden olyan feladat ellátását, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem minősül munkaidőnek az Mt. szerint többek között a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás időtartama.

A kormányrendelet által előírt időkorlátozástól eltérő munkavégzés tipikus példája, ha a munkáltató tevékenysége többműszakos, hiszen itt előfordul, hogy a munkavállalónak éjszaka ér véget a műszakja, vagy éjszaka kell elindulnia otthonról, hogy a munkaidő kezdetére meg tudjon érkezni a munkavégzés helyére. Látható, hogy a munkaszerződéssel összhangban áll, ezért teljesen indokolt az igazolás kiadása, amennyiben a munkavállaló több műszakban dolgozik.

De mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló általános teljes napi munkaidő szerint, napi 8 órában dolgozik, ezt tartalmazza a munkaszerződése is, azonban olyan tartalmú igazolást állít ki a munkáltató, mely alapján a munkavállaló – munkavégzésével összefüggésben este 8 óra után vagy reggel 5 óra előtt jogosult/köteles a munkavégzés helyén tartózkodni. Megállapítható a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás? Szélsőséges esetben, például felmondás miatt, munkaügyi perben a munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a kijárási korlátozás alatt az ő a munkaköre jogellenesen úgy módosult, hogy még éjjel is dolgoznia kellett, ennek pedig a munkáltatói igazolás lesz az okirati bizonyítéka. Ha a munkáltató a perben meg akarja cáfolni a munkavállaló fenti állítását, akkor az is felmerülhet, hogy a munkáltató valótlan adattartalmú igazolást adott ki.

Ezért érdemes az okirat bizonyító erejének figyelembevételével egyrészt olyan igazolást kiállítani, mely a munkavállaló munkaszerződésével összhangban áll, másrészt tájékoztatva a munkavállalókat arra kérni őket, hogy lehetőség szerint a távmunkavégzés lehetőségének igénybevételével úgy kerüljön megtervezésre a napi munkavégzés, hogy a kormányrendeletben előírtak szerint este 8 óra és reggel 5 óra között ne kényszerüljön arra a munkavállaló, hogy bármilyen célból közterületen tartózkodjon.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.