A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.
A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás ne...
Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást.
Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg.
Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét m...
Hazánk szerződéses gyakorlatában igen jelentős szerephez jut manapság a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása egy esetleges jogvitával kapcsolatban. A felek között kialakult jogviták megoldására elsődlegesen egyeztető tárgyalások, illetve azok sikertelensége esetén mediátor vagy közvetítő bevonásában szoktak megállapodni a felek. Ez a kikötés rendszerint a szerződések részévé válik, de sajnos ilyen formájában meglehetősen bizonytalan tartalommal és jelentős kockázatokkal is bír. Abban ...
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon hatályos jog szerint a kft. tagjának a társasággal szembeni kötelezettsége csak a törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, ezért kialakult az az általános tévhit, hogy a kft. tagja akármit megtehet, hiszen a hitelezők követelésének kielégítéséért minden esetben kizárólag a társaság felel.
A magyar polgári jog azonban a tagi felelősséget a hitelezővédelmi érde...
Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást.
Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás?
A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt de...
Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben ...
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy a munkavállalók munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetése milyen feltételek esetén minősülhet csoportos létszámcsökkentésnek, avagy ahogy sokszor emlegetjük, csoportos létszámleépítésnek.
A csoportos létszámcsökkentés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató a működésével összefüggő okból 30 napos időszakon belül meghatározott számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni.
Ahhoz, hogy egy – nem várt – munkaügyi perben ...
A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon.
A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor me...