Korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük az építési jogok korlátozása esetén felmerülő korlátozási kártalanítás iránti igény szabályait. Azonban van még egy fontos kérdés: Csak a tulajdonos lehet jogosult kártalanításra? A válasz: Nem. Mutatjuk, miért.
Anélkül, hogy megismételnénk a korábban bemutatott rendelkezéseket, csak röviden utalunk egy-két fontos szabályra. Említettük, hogy építési jogunk korlátozása esetén az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz fo...
Ne dőljön be neki, csak blöffölnek!
Bizonyára Ön is többször megfordult már olyan üzletben, ahol a pénztárnál a kereskedő a címben jelzett szöveggel hívta fel vásárlói figyelmét arra, hogy fizetés után nála bizony nincs apelláta.
Sokan szerencsére pontosan tudják, hogy az ilyen kiírásnak valójában nincs semmilyen (jog)alapja, ugyanis bármely olyan kereskedés, amely fogyasztók számára nyújt valamilyen szolgáltatást vagy termékértékesítést, maradéktalanul köteles betartani a fogyasztóvéde...
Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni.
Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...
Előző bejegyzésünkben a birtokvédelem fogalmával foglalkoztunk, jelen cikk pedig a birtokvédelem három eszközét veszi górcső alá.
A birtokháborítással szemben a birtokvédelem körében három eszköz közül választhatunk. Ezek: a jogos önhatalom, a jegyző előtti igényérvényesítés és a birtokper.
Önhatalommal az elveszett birtok visszaszerzéséhez illetve a birtok megvédéséhez szükséges mértékben és annyiban lehet fellépni, amennyiben az egyéb állami birtokvédelmi eszközök igénybevételével jár...
A kapacitást (vagy erőforrást) nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége – amint arra korábbi blogbejegyzésünkben is utaltunk – hangsúlyos kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Ha ugyanis egy, az adott közbeszerzési szerződést elnyerni kívánó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező maga nem képes megfelelni az alkalmassági követelményeknek, csak akkor lehet esélye a nyerésre, ha az alkalmasság igazolásához (és ideálisan a szerződés teljesítéséhez) megfelelő kapacitást nyújtó szerveze...
Napjainkban dinamikusan emelkedik az új építésű lakások száma, és nem csak Budapesten, hanem a kisebb városokban is egyre inkább növekszik az építési kedv. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52%-kal több, mint egy évvel korábban.
Ezt a növekvő tendenciát befolyásolja a kedvezményes lakásépítési áfakulcs (5%), a rendkívül kedvező lakáshitelek és az állam lakáshoz jutást elősegítő kedvezményei is. Emellett nem elhanyagolható körül...
Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása.
A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket.
Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hull...
Számos oka lehet annak, hogy egy adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségét a vevő nem tudja teljesíteni… Ezek közül pedig több olyan van, amiről félig-meddig nem is tehet. A korábbi bejegyzésekben szó volt már a negatív hitelbírálatról, de ugyanilyen eset lehet például, amikor a vevő megelőző adásvételi ügylete megbukik, s emiatt nem tudja kifizetni a vételárat határidőben.
Ezekben az esetekben méltányolható a vevő nem teljesítése, hiszen legjobb és megalapozott szándéka ellenére esi...