Sok cég találkozhatott már a helyzettel: végrehajtótól érkezett levél, a munkavállalómmal szemben valaki végrehajtást indított, a munkabérére letiltást vezet a végrehajtó, ezért annak egy részét a végrehajtást kérőnek kell kifizetnem. Figyelmen kívül hagyhatom a levelet, származhat belőle hátrányom?
Ilyen esetben körültekintően kell eljárni, ugyanis a letiltással összefüggésben a végrehajtási törvény több kötelezettséget is ró a munkáltatóra, amelyeknek ha nem tesz eleget, komoly szankciók...
Egy korábbi blog-cikkben, melynek témája a környezetszennyezés joghatásainak vizsgálata volt felszámolási eljárás esetén (http://jogado.hu/kornyezetszennyezes-az-adofizetok-zsebebol-rendezve/) arra a konklúzióra jutottunk, hogy végső esetben a központi költségvetést, és így az adófizetők zsebét terhelheti a környezeti károk megtérítése, amennyiben az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető
Természetesen mint oly ...
Az előző bejegyzésekben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, illetve milyen formában lehetséges azt megtenni, jelen bejegyzésben pedig az adott bizonylaton szereplő egyes adatok vonatkozásában állapítunk meg alaptételeket.
A helyesbítés során mindig kérdésként merül fel, hogy az egyes adatok hogyan, milyen formában javítandók. Két dolgot szükséges ezzel kapcsolatban kiemelni. Az egyik az, hogy a számlával egy tekintet alá es...
Amennyiben egy belföldön működő társaság úgy dönt, hogy elengedi egy követelését amely magánszeméllyel szemben áll fenn, akkor a magánszemély oldalán bevétel keletkezik. Még mielőtt tovább lepnénk az adó megállapításához, ezen ponton meg kell vizsgálni a szerzés körülményeit, illetve a felek között fennálló jogviszonyt, ugyanis nem mindegy hogy független fél avagy a társaságnál munkaviszonyban lévő magánszemély felé történik a követelés elengedés. Ha független félről van szó, akkor az elenged...
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető.
Az Alkotmányb...
Egy teremgarázsban lévő gépkocsi beálló adásvételének lebonyolítása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek egy két-három milliós adásvételről gondolná az ember, különösen ha azzal szembesül a vevő, hogy a teremgarázs tulajdoni lapján több, mint harminc társtulajdonos szerepel. A társasház alapításánál ugyanis az egész teremgarázs egy albetétként került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, ezáltal az egész teremgarázsa gépkocsi beállókkal rendelkező tulajdonostársak osztatlan közös tulajdo...
Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át.
Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyr...
Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be.
A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük.
Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...