Amennyiben egy társaság saját gazdasági érdekeit figyelembe véve úgy dönt, hogy egyik partnerével szemben fennálló követelését elengedi, úgy az elengedés kapcsán elszámolt ráfordítás társasági adóbeli kezelése a követelés minősítésétől, illetve a partner személyétől függően elismert ráfordítás, de akár adóalap-növelő tétel is lehet.
A Tao törvény 8. § (1) h) pontjának rendelkezései szerint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése növeli a társasági adó alapját, kivéve, ha azt ...
Az általános forgalmi adó szempontjából igen nagy jelentősége van az ügylet teljesítési időpontjának, mivel főszabályként a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettség.
A Ptk. kötelmi jogi alapelvei értelmében:
„6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor...
Az elektronikus kereskedelem keretében (áfa szempontból vizsgálva) élesen elkülöníthető (és elkülönítendő) a szolgáltatásnyújtás és a termékértékesítés. Míg a szolgáltatásnyújtások egyes része elektronikus úton nyújtott szolgáltatásként kezelendő, az online térben történő termékértékesítésre speciális szabályként a „távolsági értékesítés” (distance selling) szabályai alkalmazandók. A távolsági értékesítés szabályai akkor érdekesek, ha a termékek értékesítése más tagállamba történik, hiszen ha...
Az elektronikus kereskedelem – a legáltalánosabb definíció alapján – termékeknek és szolgáltatásoknak az interneten (vagy más hálózaton keresztül) történő értékesítése. Az áfa rendszerében a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás teljesen elkülönült ügylet, amelyekre vonatkozóan külön szabályokat állapít meg a jogszabály. Az áfa rendszerében két ügylettípust különíthetünk el az e-kereskedelem kérdéskörében: az egyik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, a másik pedig a távolsági é...
Bár elméletben az ingatlan-nyilvántartás hitelesen rögzíti minden ingatlan tulajdonosát, a valóságban azonban előfordulhatnak kivételek, amikor ez a törvényi vélelem nem fedi a valóságot.
Ilyen példa lehet, ha egy cég jogutód nélküli megszüntetését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és az az ingatlan-nyilvántartás még a megszűnést követően is a már nem létező cég tulajdonjogát tüntetni fel, vagyonrendezési eljárásnak van helye. A bírósági cégelj...
Sok bosszúságot okoz, ha jogos követelése már megjárt minden bírósági fórumot, de itthon mégis eredménytelen a végrehajtás, mert az adósa minden pénzét külföldön tartja. Erre van egy új megoldás.
2017 január 18-tól már könnyen zároltatható adósának az Európai Unióban vezetett bankszámlája annak köszönhetően, hogy kérhető a külföldi számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása – feltéve, hogy az érintett felek mindegyike tagállami székhellyel vagy lakcímmel rendelkezik.
[reklam re...
Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán?
A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB!
A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...