A felvetés azért indokolt, mert főszabály szerint a haszonélvezeti jog tényleg veszélyeztetheti a megtérülést a végrehajtás során, azonban nem minden esetben.
Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog a pénzkövetelések hatékony biztosítéka. A jelzálogjog jogosultja ráadásul végrehajtási és felszámolási eljárásban is elsőbbséget élvez az adós többi hitelezőjével szemben, ugyanis a jelzálogjoggal terhelt ingatlan végrehajtási vagy felszámolási eljárásban történő értékesítése esetén a befolyt össz...
Különösen igaz ez az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal biztosított követelésekre. Habár a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjognak az a szerepe, hogy biztosítékul szolgáljon arra az esete, ha az adós nem fizetné meg a tartozását, mégis az érvényesíthetőség során nem mindegy, hogy milyen formában készült az a bizonyos zálogszerződés.
Az már közismert tény, hogy ha a hitelező közjegyzővel közokiratba foglaltatja a hitelszerződést és a biztosítékául szolgáló jelzálogszerződést, ak...
Manapság szinte az egyetlen biztosnak tűnő befektetés az ingatlantulajdon. Vétel esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik a vevői oldalon, ami – az ingatlan értékétől függően – igen magas összeg is lehet. Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Nem árt tudni tehát, hogy milyen kedvezményekre, mentességekre lehetünk jogszabálynál fogva jogosultak! A bejegyzésben a leggyakrabban előforduló esetekre térünk ki.
Amennyiben lakóház építésére alkalmas üres telket vásár...
Egy közelmúltban közzétett jogesetben a megrendelő a megbízottal kötött megbízási szerződésből eredő tartozását postai úton nem, csak elektronikus levélben vitatta, és azt később a felszólítás ellenére nem fizette meg, mert azt „teljesítésmeghiúsulás” okán nem tartotta megalapozottnak.
A megbízott felszámolási eljárást kezdeményezett a megrendelővel szemben.
Gyakran előfordul, hogy egy elszámolási, jótállási vagy más természetű vita esetén a szolgáltatás ellenértéke – vételár, díj stb. ...
Közismert rendelkezése [1] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdése alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a telep...
Ha alternatív vitarendezési testülettől kap névre szóló e-mailt, ne lepődjön meg, Ön egy online vitarendezési eljárás részesévé vált!
A webáruházak elmúlt években tapasztalt rohamos terjedése és a belső piaci szabad árumozgás bővülése okán az Európai Unió szükségesnek látta egy olyan online alternatív vitarendezési felület kialakítását, amely lényegesen megkönnyíti a felek között a panaszkezelést.
Ennek eredménye, hogy az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók a webs...
Az Ön e-mailes postafiókjába is tucatjával érkeznek a nem kért reklámküldemények, amelyeket megtekintés nélkül kitöröl? Szeretné, hogy hírlevelei ne erre a sorsra jussanak? Az alábbi előírások betartásával elérheti, hogy elektronikus levelei valóban eljussanak a címzetthez és ne a virtuális kukában végezzék olvasatlanul.
Akár napi, akár havi rendszerességgel népszerűsítenénk elektronikus levélben termékeinket vagy szolgáltatásainkat, a Reklámtörvényben (Grt.) lefektetett szabályokra mindig...
A használati jogok – földhasználat, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalom, közérdekű használat – közül elsőként a földhasználati jogot taglalja a Ptk., amely – régi jogi zsargonnal – osztott tulajdonként is ismeretes. Mit is jelent ez pontosan?
A földhasználat pontos fogalmi meghatározását a Ptk. indokolásában találjuk. Minden olyan esetben, amikor az épület tulajdonjoga más személyt illet meg, mint annak a földnek a tulajdonjoga, amelyen az épület áll, az épület tulajdonosát ipso...