Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, ...
A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – vagyis a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül, így a közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi a közös vagyont és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg-készítés. A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az ...
A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés. Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon. Egy régi ...
A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni. Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézk...
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést. A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról. Más, nem tulajdonjog esetében Ame...
Az Ecovis hálózat ügyvédei Magyarország mellett számos más országban is segítik ügyfeleiket. A Kínában terjeszkedni vágyó cégeknek Richard Hoffmann német ügyvéd, az Ecovis Heidelberg alapítója tud támogatást nyújtani. Richard Hoffmann több éves német és nemzetközi tapasztalata, a kínai üzleti környezet speciális ismerete révén már több száz vállalatot támogatott sikeresen abban, hogy eligazodjanak a jogi, adózási és megfelelési kérdések komplexitásában Kínában. Az alábbi írás Richard Hoffmann...
A 2024. február 1-jén hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvényt (új Inytv.) elemző, Dr. Zalavári György ügyvéd által készített blogcikksorozatunk ezen eljárás során alkalmazott, a törvényben meghatározott alapelveket is sorra veszi.  Az alapelvek nem ismeretlen fogalmak; ezek az anyagi és eljárásjogi természetű általános rendelkezések a korábbi szabályozásban is jelen voltak. A Ptk. Negyedik rész X. címe ezeket már tartalmazza. Fontos, hogy az új Inytv. hatálybalépésekor a Ptk. ezen ...
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: helyi adó törvény) felhatalmazása alapján a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be. Ingatlanokkal kapcsolatosan két adótípus merülhet fel: az építményadó és a telekadó.  A helyi adó törvény mindkét adónem esetében azonosan szabályoz: „az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény/telek tulajd...