Aki kapcsolatba került már gazdasági társaság működtetésével összefüggő adminisztrációval, az jól tudja, hogy a társaság működése során a lefőbb szerv és az ügyvezetés határozatai képezik az alapját a különböző hatósági és cégbírósági eljárásoknak. Akár egy egyszerű székhelymódosítás is komoly dokumentációs kötelezettséggel jár. Az eljárások egyszerűsítése céljából időről időre felmerül az érintetteknél az az alapkérdés, hogy mindig minden tagnak mindent alá kell-e írnia, vagy léteznek olyan ...
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?”
A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait. Jelen cikkünkben a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét vizsgáljuk meg közelebbről.
Az Fétv. rendelkezése értelmében a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződő feleknek joguk van arra, hogy bizonyos időközönként kezdeményezzék a haszonbérleti szerződés módosításá...
A végrehajtási eljárás során az eljárásban a felvilágosításra jogosult személyeknek, azaz a végrehajtást kérőnek, az adósnak és annak, aki jogi érdekét az ügyben igazolja, joga van a tájékoztatáskéréshez. A végrehajtó érdemi tájékoztatást kizárólag írásban ad. Ha telefonon szóbeli tájékoztatást kérünk a végrehajtótól, csak általános tájékoztatást kaphatunk.
A végrehajtói tájékoztatás jogszabályi hátterét a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet...
A témában született előző írásomban alapvetően azoknak a – szerencsejátéknak nem minősülő – promóciós játékoknak a jogszabályi követelményeit mutattam be, amelyek a nyereményjátékban való résztvevők számára nem járnak külön anyagi ráfordítással, ergo ingyenesen elérhetők. Abban az esetben viszont, ha valamilyen ellenérték jön a képbe, már alaposabban vizsgálandó, hogy nem minősül-e véletlenül a játékunk szerencsejátéknak: a jelen cikkemben ennek elhatárolásához igyekszem támpontokat nyújtani....
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény az előzetes tervek szerint 2024. február 2-án lép hatályba. Az ingatlan-nyilvántartás ezen jogszabály által meghatározott új rendszerére történő felkészülést igyekszik elősegíteni ügyvédi irodánk partnerének, Dr. Zalavári György ügyvédnek cikksorozata. Az első részben az új törvény alapelveit vizsgáljuk.
Az új ingatlan-nyilvántartás alapelveit nemcsak az új törvényben, hanem a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) is megtalálh...
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk.
Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...