2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és annak egyik újdonsága, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének hazai jogba való ültetése.
Jelen cikknek nem a bizalmi vagyonkezelés részletes ismertetése a célja, ennek megfelelően csak röviden utalok arra, hogy az egyébként egyre szélesebb körben is ismert jogintézménynek mi a jogszabályokból kiolvasható lényege és jogalkotói célja.
A Ptk. definíciója szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyon...
A hatályos jogszabályok különböző garanciális indokokból írják elő, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések, ideértve az ilyen célú előszerződést is – az ilyen szerződések érvényesen csak írásban jöhetnek létre.
Előfordul azonban az is, hogy az alaki követelmény nem magához a szerződéshez kapcsolódik, hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges további jogi té...
Polgári peres eljárások előkészítése során visszatérően merül fel annak dilemmája, hogy megtiltható-e a fénykép/videó/hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása, ha annak elkészítéséhez a „szereplő” nem adott hozzájárulást. A kérdés tisztázásához a Kúria frissen publikált eseti döntése (BH2024. 209.) nyújt támpontokat.
A problémakör jogi kiindulópontja egyszerű: a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájár...
A Polgári Törvénykönyv korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai alapján a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
Ez a felsorolás azonban nem kizárólagos, a társaság tagjai a társasági szerződésben egyéb eseteket is szabályozhatnak, amelyre ki akarják terjeszteni a taggy...
Ügyfeleink számos esetben keresnek meg azzal, hogy egy már rég elfelejtett, sok évvel azelőtti jogviszonyból fakadóan, váratlanul végrehajtás indult ellenük, és gyakran már arra sem emlékeznek, hogy egyáltalán miért, kinek vagy milyen összeggel tartoztak.
Ezekben az ügyekben visszamenőlegesen meg kell vizsgálni, hogy az adott követelés egyáltalán még érvényesíthető-e velük szemben. Amennyiben a követelés vagy az arra vonatkozó végrehajtási jog elévült, ez remek hír az ügyfél számára, mert ...
Jelen írásunkban a jogi fikció fogalmával foglalkozunk és egy-két konkrét példán keresztül szemléltetjük a gyakorlati alkalmazását.
Mit értünk jogi fikció alatt?
A fogalom pontos definícióját nem jogszabályok rögzítik, hanem a jogirodalom. Az általánosan elfogadott definíció szerint: „Fikcióról akkor beszélünk, ha a jogalkalmazás során törvény (valamely jogi norma) alapján egy bizonyosan valótlan tényállást kell valósnak elfogadni. Ebben az esetben az ellenbizonyítás lehetősége értelemszer...
Mennyire ismert és elismert a mediáció a gazdálkodó szervezetek körében? – erre a két kérdésre kerestük leginkább a választ, amikor 2022-ben indítottunk egy országos kutatást a Win-Win Válási és Gazdasági Mediátorok Egyesületének keretei között. Több módszert is felhasználtunk: egyrészt olyan kérdőívet, ami azoknak szól, akiknek a szervezete használta már a mediációt, a másik változat olyan válaszadóknak, akiknek a cége még nem. Továbbá interjúkat készítettünk a mediációt ismerő vezetőkkel és...
A Ptk. 3:189. § (1) bekezdése értelmében az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, illetve a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy ha vagyon...