Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: farkas márton
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé.
A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
Bejelentendő vagy bagatell? – Az adatvédelmi incidensekről I.
A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat!
Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...
„Közös megegyezéssel felmondom…” – Függő feltétel vagy csak elírás?
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre?
A címben hivatkoz...
Munka az otthon melegében, avagy a bedolgozói munkaviszony jellemzői
A Munka törvénykönyve által szabályozott atipikus foglalkoztatási formák közül meglehetősen széles körben ismert és alkalmazott a bedolgozói munkaviszony, ennek ellenére számos tévhit és félreértés terjedt el a munkáltatói gyakorlatban a bedolgozói munkaviszony szabályait, a bedolgozót megillető jogokat illetően. Jelen cikkünkben a helyes munkáltatói gyakorlat kialakításának elősegítésére a bedolgozókkal kapcsolatos specialitásokat vesszük sorra.
A bedolgozói munkaviszony az Mt. hatálybalé...
Honnan szerezzünk tulajdoni lapot?
Több írásunkban is taglaltuk már, hogy az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó ügyletek (adásvétel, ajándék, bérlet stb.) alapdokumentumaként az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetők meg az ahhoz kapcsolódó legjelentősebb műszaki és jogi ismérvek.
Bár az ingatlanátruházásra vonatkozó okiratok ellenjegyzésekor az okiratszerkesztő ügyvéd köteles elvégezni az aktuális ingatlan-nyilvántartási adatok ellenőrzését egy aznapi állapotot tanúsító tulajdoni lap révén, akár a szerződéskötést megelőzően, m...
Kedvezmények a nyugdíjasok foglalkoztatásához
A vállalkozások versenyképességét veszélyeztető munkaerőhiány következtében számos olyan trendnek lehetünk szemtanúi, amelyek alapjaiban változtatják meg az eddig ideálisnak tekintett piaci helyzetet. Ezeket a jelenségeket jól példázza, hogy korábban azt tekintettük normálisnak, ha a nyugdíjba vonuló alkalmazottakat váltották a fiatal munkavállalók, ma már azonban egyre gyakoribb megoldás nyugdíjas korú munkavállalókkal betölteni a megüresedő munkaköröket. A nyugdíjkorhatár eléréséből tehát m...
Karrier ÉS család – Visszatérés a munkába a gyermekvállalás után
A gyermekvállalással kapcsolatos cikksorozatunk első részében a várandósság alatti munkavégzésnek, a második részben pedig a szülési szabadságnak a legfontosabb munkajogi vetületeit tekintettük át. Speciális szabályokra ugyanakkor a munkába történő visszatérést követően is tekintettel kell lenniük a munkáltatóknak, így a teljesség kedvéért jelen cikkünkben ezeket a szempontokat vesszük vizsgálat alá.
Evidensnek tűnik, de mégis fontos rögzíteni: a munkáltató legfőbb kötelezettsége a szülés ...
Közel a csecsemőhöz, távol a munkahelytől
A témához kapcsolódó előző cikkünkben elsősorban azokat a szabályokat tekintettük át, amelyek a várandósság bejelentésétől a szülési szabadságig terjedő időszakban irányadóak a munkáltató és a várandós munkavállaló számára. Az alábbiakban azokat az eseteket vesszük sorra, amikor a várandósság okán már nem végez munkát a kismama, erre ugyanis többféle jogcím – és persze hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény – alapján is sor kerülhet.
Mindenekelőtt kezdjük a legáltalánosabb távolléti formával, a ...
Gólyahír a munkahelyen – Mire figyeljünk, ha gyermeket vár a munkavállaló?
Munkáltatóként (és természetesen munkavállalóként is) az egyik legnagyobb gyakorisággal előforduló, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását igénylő körülmény, amikor a munkavállaló anyai örömök elébe néz. Jelen cikkünkben ezen szabályok áttekintésével igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az esetleges félreértésekből fakadó problémák ne árnyékolják be a várandósság időszakát.
Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajog...
„Too long, didn’t read!” – A többszintű adatkezelési tájékoztatók alkalmazása
Az internetes kommentmezők visszatérő eleme a webes olvasási szokásokról cinikus képet festő tldr (too long, didn’t read!) mozaikszó használata, amely arról hivatott informálni a kommentált tartalom szerzőjét, hogy a szöveget annak terjedelmessége miatt nem olvasták el, arról a tényleges tartalom ismerete nélkül alkotnak véleményt.
Nagy bizonyossággal feltételezhetjük, hogy a fáradságos munka árán megalkotott, novelláskötet terjedelmű adatkezelési tájékoztatókat is a tldr jelenség részekén...
Amit szabad a szerzőnek, nem szabad a youtubernek?
A több millió feliratkozóval és folyamatosan növekvő marketingerővel rendelkező youtuberek és bloggerek korában már egyáltalán nem meglepő, ha a sikerhez vezető út egyik legbiztosabb eszközének egyre többen az online tartalomgyártást tekintik. Az aktív alkotótevékenység eredményeképp feltöltésre kerülő Youtube-videó vagy podcast-epizód népszerűségét gyakran más szerzők alkotásának felhasználása alapozza meg, ami aztán könnyedén magával hozhatja a szerzők rosszallását és fellépését is, ha a fe...
Meghúzták az autómat, de cetlit nem hagytak… Segít a térfigyelő?
Számtalan jogsértő magatartás elkövetőjének felelősségre vonása marad el pusztán azon egyszerű körülménynél fogva, hogy a sérelmet szenvedett fél egyáltalán nem kíván energiát fektetni a bizonyítékok felkutatásába. A közterületen elkövetett jogsértések rekonstruálásának legkézenfekvőbb eszköze a térfigyelő kamerák felvételeinek megtekintése, de korántsem olyan közismert, hogy milyen esetben, kitől és mennyi ideig igényelhető a kameraképek megtekintése.
A Kitől? kérdés megválaszolásához min...
Mindent a szemnek, semmit az érintettnek? – Kamerázás az üzlethelyiségekben
A kereskedelmi tevékenységet folytatók számára az élet- és vagyonvédelem biztosításának legpraktikusabb módja a megfigyelni szándékozott terület kamerákkal történő felszerelése. Az „őrszemek” puszta látványuknál fogva még abban az esetben is alkalmasak a hatósugarukba kerülők magatartásának befolyásolására, ha történetesen nem is állnak effektív üzemeltetés alatt. Ezen pszichológiai tényezőnek is köszönhetően a személyes és otthoni tevékenység körén kívül eső magáncélú kamerás megfigyelés oly...
Benne leszek a (cc)tévében! – Alapvetések a magáncélú térfigyelő kamerák használatához
Bár az „Én házam, az én váram!” birtokvédelmi alapvetésének kifejezésre juttatása érdekében általánossá váltak az ingatlanok falain, kerítésein és kapuin elhelyezett privát térfigyelő kamerák, az ehhez kapcsolódó jogi háttérrel feltehetően kevés kameratulajdonos és „tv-szereplő” van tisztában. Jelen cikkünkben azokat a legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra, amelyek birtokában könnyebben meggyőződhetünk arról, hogy az üzemeltetni kívánt kameránkkal nem sértünk-e bármiféle jogi szabályozást.
...
Bulifotónak indult, bullying lett belőle… – Nem a beletörődés az egyetlen megoldás!
Kompromittáló bulifotók az Insta-sztoriban, meztelenkedés a Snapchaten, „élőzések” a Facebookon: talán észre sem vesszük, hogy a közösségi média fejlődése és fokozatos térhódítása egyúttal folyamatosan növeli a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog lehetséges megsértésének felületeit is. A pillanat hevében nyilvánosságra kerülő felvételek felhasználási módjainak csupán a fantázia szab korlátokat, azonban ami az egyik oldalon egy jó poénnak indul, az az elszenvedőnek megszégyenü...
Félre a kottát, ez rock’n’roll! – Új típusú védjegyek a láthatáron
Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává.
A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését...
A kép forog, az alkotó pihen – a társasházi kamerarendszerek üzemeltetési kérdései
A társasházi közös tulajdonú helyiségek felszereltségének és az ott tárolt ingóságok értékének folyamatos növekedésével mind komolyabb igény mutatkozik az élet- és vagyonbiztonság kamerás megfigyeléssel történő biztosítására. Tapasztalataink szerint társadalmunk adatvédelmi tudatosságának – érdekes szociológiai kérdéseket is felvető – jelenlegi csekélyebb szintje miatt a lakóközösségek hajlandóak az alapvető személyiségi jogaikat is sértő kamerarendszerek üzemeltetéséhez hozzájárulni vagy azt...