Keresés a cikkekben

Az üzleti titokról I. – Alapfogalmak

A hazai jogalkotó a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvénnyel ültette át a magyar jogrendszerbe. Az irányelv elfogadásának célja az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és unió-szerte hasonló jogi eszközök megteremtése volt, tekintettel arra, hogy az innov...

Mi is az az Üvegkapu törvény?

2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.  Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...

Mi indokolja, hogy a „vételi biztosíték” valójában pénzletét, és miért nem jogosultak az ingatlanközvetítő vállalkozások üzletszerűen pénzletétet kezelni?

Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.  Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.  Hogyan is működik a vételi biztosíték? Az eg...

Egyes speciális törvényességi felügyeleti eljárások

A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...

Az ismeretlen helyen élő, illetve a külföldön elhunyt haszonélvező esete

Ügyvédi irodánk tagja, Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen blogcikkben egy olyan jogi ügyről mesél, amelynek megoldásához nem a jogi tudás, hanem kitartás, türelmes kommunikáció és egy jó adag szerencse is kellett, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az ügyvédi működés során: „Ügyfelem közel két évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy megszerezte egy magyarországi ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, mivel már több mint 15 éve háborítatlanul, jóhiszeműen birtokba lépve használta azt. Az ez...

Pótbefizetésre vonatkozó új szabályok

A pótbefizetés szabályait a Magyar Közlönyben 2021. június 25. napján kihirdetésre került, a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 2022. január 1-jei hatállyal módosítja.  Az egyik legfontosabb változás, hogy a pótbefizetés szabályozását a jogalkotó kiemelte a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések közül, és a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezte el, tekintettel arra, hogy felmerült az igény, „hogy a korlátolt felelősségű társaság esetében ma...

A munkavállaló által használt, feltört tervezőszoftverek esete

A szerzői jogokat komolyan kell venni. Akik az internetről kétes forrásból letöltenek egy-egy illegális tervezőszoftver-másolatot, ahelyett, hogy azt a jogosulttól vagy egy disztribútortól vásárolnák meg, sokszor nem is gondolják, milyen súlyos következményeknek nézhetnek elébe. Nem tűnik reálisnak számukra, hogy bárki is észlelné azt, amikor egy jogellenesen, informatikai védelmi funkcióitól megfosztott szoftvert töltenek le akár munkahelyi vagy otthoni gépükre. Az igencsak drága tervezőszof...

Változások a Polgári Törvénykönyvben

2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény és a Ptké. módosításáról szóló 2021. évi XCVI. törvény. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba (2021. július 1., 2022. január 1. és 2023. július 1.), míg a Ptké.-t érintő változások 2021. június 26. napján léptek hatályba. Az alábbiakban a fontosabb módosításokat ismertetjük a gazdasági társaságok általános szabályai, illetve a személyegyesítő és a korlátolt fe...

Érvényes az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog?

A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...

2023-ban indul az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás. Ezzel eljön a papír nélküli ingatlan-adásvételek kora?

A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...

Közeleg a céges beszámoló leadásának határideje

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a beszámolót és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó legfőbb szervi határozatot köteles letétbe helyezni és közzétenni az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, amely a legtöbb cég esetében május 31-i határidőt jelent. A letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség – a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások esetében – a beszámoló mellett a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is ...

Európai fizetési meghagyásos eljárás a joghatóság szemszögéből

A határokon átívelő igényérvényesítésre vonatkozó uniós szabályozás körében korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk az európai fizetési meghagyást,  a kis értékű követelések európai eljárását és az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést, továbbá foglalkoztunk a joghatósági kérdésekkel, illetve az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokkal is. Jelen cikkünkben az európai fizetési meghagyást érintő joghatósági és egyéb kérdésekről írunk. Az európai fizetési meghagyás ugyan a határo...

Az önálló zálogjog körében hozott döntést a Kúria (2/2021 PJE)

A Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa 2/2021. polgári jogegységi határozatában rögzítette: „Biztosítéki céllal alapított önálló zálogjog esetén azt, ha a zálogjog közvetlen megszerzőjének jogutódja a zálogjog megszerzésekor legalább arról tudott, hogy az önálló zálogjogot egy másik jogviszonyra tekintettel, annak biztosítékaként alapították, úgy kell tekinteni, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt ismerte.” Korábban a Kúria több ügyben is úgy foglalt állást, hogy ...

1/2021. KPJE: az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban hozott határozatot a Kúria

„Abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.” – döntött a Kúria az 1/2021. Közigazgatási-polgári jogegységi határozatában. A Kúria egyik ítélkező tanácsa jogegységi eljárást kezdeményezett tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő ingatlan-nyilvántartási ügyben el kívánt térni a Kúria kor...

Az ingatlantulajdonos jókarbantartási kötelezettsége, az ingatlanok szervizkönyve

Aki rendelkezik ingatlannal, az tapasztalatból tudja, hogy egy ilyen értékes vagyontárgy számos és folyamatos kötelezettséget jelent a tulajdonos számára. Ide sorolhatjuk példaként azt, hogy az ingatlan megszerzése után vagyonszerzési illetéket, majd évente helyi adóként megjelenő építményadót kell fizetni, a közműszolgáltatások egy ritkán használt ingatlan esetében is havonta jelentkező kiadást jelentenek, a társasházi ingatlanok esetében pedig a közös költség, a felújítási alapba fizetendő ...

Elrontott áfaregisztráció? Kérjen kijavítást!

Akár cég, akár egyéb szervezet alapítására kerül sor, a bejegyzési kérelemnek a nyilvántartó hatósághoz történő benyújtásával egyidejűleg az állami adó- és vámhatósághoz is kérelmet kell benyújtani a szervezet adószámának megállapítása érdekében. Amennyiben az alapítással érintett szervezet áfaalanyisága nem kizárt, tekintettel arra, hogy Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, akkor az áfafizetési kötelezettség megállapításána...

Hatékony vitarendezési fórum: egyezségi kísérletre idézés

A perindítást megelőző egyezségi kísérletre történő idézés – különösen az egyszerűbb jogvitákban – gyors és költségkímélő vitarendezési fórumként szolgálhat a jogkereső állampolgároknak. A Polgári Perrendtartás által rögzített eljárási szabályok lényege, hogy a jogvitával érintett fél a per megindítását megelőzően a perre egyébként is hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróságtól vagy törvényszéktől kérheti, hogy a másik felet a bíróság idézze meg egyezségi kísérletre. Az el...

DAC6 és az ügyvédi titok: itt a PM válasza!

Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a DAC6 előírásait, amelyet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: AKtv.) implementált a hazai jogalkotó. A DAC6 által az adótervezésben közreműködőkre telepített jelentéstételi kötelezettségek rendkívül szigorúak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat érintően. Az adótervezésben közreműködő személyi kö...

Kötelező villamossági felülvizsgálat a lakásában, nyaralójában és a munkahelyén?

Az ingatlan vásárlásakor, bérbeadásakor már szinte minden ingatlantulajdonos találkozott azzal a kötelezettséggel, hogy ezen esetekben energetikai tanúsítványt kell készíteni, és azt a vevő, bérlő részére át kell adni. Azonban kevesebben ismerik azt a másik kötelezettséget, amely az ingatlanok elektromos hálózata tekintetében terheli a tulajdonost, és folyamatosan meg is kell ennek felelnie. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján a lakóépületek és a munkahelyek tekintetében is szigorú e...

Székhelyszolgáltatók, könyvelők, adótanácsadók figyelmébe: bővülnek a pénzmosás elleni szabályok

A Pmt. és a Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II. 2.) PM rendelet 2021. február 2. napján jelent meg a Magyar Közlönyben és 2021. március 19. napján fog hatályba lépni. A rendelet személyi hatálya az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőkre, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőkre; a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtu...

Védekezés céljából készült irat! Ne olvasson tovább!

Az ügyvédi titok mindig is biztosította az ügyfelek számára a teljes körű titoktartást, azonban ez csak az ügyvéd irányából védte az ügyfelet olyan értelemben, hogy például az ügyféltől lefoglalt dokumentumokat a hatóságok és más szervek szabadon áttekinthették, azokat az ügyféllel szemben felhasználhatták, és így lényegében az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció védelme csak korlátozottan volt biztosított. A védekezéshez való jog teljes körű biztosítása érdekében, azaz, hogy az ügyfé...

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása

Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...

Az ingatlanközvetítők tevékenységének keretei. Ki jogosult okiratszerkesztésre az ingatlanügyekben?

Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi...

Januárban indul a termőföldek tulajdoni rendezése. Elvesztheti a tulajdonjogát?

A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése. Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...

A külföldi befektetések kormányzati ellenőrzésére vonatkozó átmeneti szabályok a veszélyhelyzet idejére

2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...

A DAC6 előírásai a könyvelők, az ügyvédek és az adótanácsadók tevékenysége kapcsán

2020. július 1. napja óta Magyarországon is alkalmazandóak már a szóhasználatban „DAC6” néven megjelenő, az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásra 2011/16/EU irányelv előírásai, amelyet a magyar jogalkotók az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: AKtv.) rendelkezéseinek részévé tettek. Kinek és milyen kötelezettséget is jelentenek ezek az új szabályok? Az adótervezés...

A pótbefizetés rejtelmei

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.11.05 | Cégjog

A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...

Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó fontosabb szabályok

Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza. Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és ...

Meghatalmazások a gyakorlatban

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely alapján a meghatalmazó a meghatalmazott útján is tehet – a képviseltet közvetlenül jogosító és kötelező – jognyilatkozatot. Az alábbi cikkünkben a meghatalmazás jogintézményét érintően néhány gyakorlati ismeretet mutatunk be. A Ptk. előírja, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelen szabály tipikusan az ing...

Bírósági tárgyalások a COVID járvány alatt

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlásában rögzítette azokat a szempontokat, amelyeket a bírósági épületében a COVID járvány alatt megtartott bírósági tárgyalásokon történő személyes részvétel során figyelembe kell venni. Ezeket ismertetjük most olvasóink számára. A szabályzat célja a bírósági munka zavartalanságának biztosítása, az épületbe történő be- és kilépés szabályozása, a tömeges megbetegedés elkerülése, a bírósági eljárásokban résztvevők egészségé...

Ki is az az álképviselő?

A Polgári Törvénykönyv rendezi azt az esetet, ha valaki helyett, nevében egy olyan személy köt szerződést, tesz jognyilatkozatot, akinek erre nem volt előzetesen felhatalmazása. Ilyenkor ez a képviseleti joggal nem rendelkező személy egyrészt megtéveszti a szemben álló partnert, másrészt az általa felhatalmazás nélkül képviselt személy hozhatja abba a kellemetlen helyzetbe, hogy tudta nélkül válik jogok, kötelezettségek alanyává. A Ptk. 6:14. § alapján az az álképviselő, aki képviseleti jo...

Közraktári jegy: a dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapír – Értékpapírok V.

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza | 2020.09.10 | Cégjog

Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk soron következő részében a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben szabályozott közraktári jegyet, azaz az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely dologra vonatkozó tulajdonjogot testesít meg. A közraktározás olyan tevékenység, amely magában foglalja – a pénz és az értékpapír kivételével – bármilyen forgalomképes ingó dolognak (árunak) a közraktári szerződés alapján történő tárolását és őrzését, a közraktári jegy kibocsátását, val...

Megszűnt az Adatvédelmi Pajzs, új helyzet az európai személyes adatok USA-ba történő továbbítása kapcsán

Az Európai Bíróság 2020. július 16. napján közzétett döntése alapján, amely a Maximillian Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista által a Facebook Ireland Ltd. ellen kezdeményezett ügyben született, az EU és az USA közötti adattovábbításra vonatkozó, Adatvédelmi Pajzs (Privacy Shield) megfelelőségi határozat érvénytelenné vált. A GDPR alapján nem szabad a személyes adatokat az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok területére továbbítani, ha a fogadó állam nem biztosítja személyes adatok...

Részvény: a tagsági jogot megtestesítő értékpapír – Értékpapírok IV.

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza | 2020.08.13 | Cégjog

Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk következő részében a részvényt, az egyetlen olyan értékpapírt mutatjuk be, amely tagsági jogot testesít meg. Az egyediség oka, hogy a Ptk. kizárja a részvénytársaságon kívül más társasági formában fennálló tagsági jogról az értékpapír kibocsátásának lehetőségét. A részvény tehát a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír. A részvénytársaság pedig olyan gaz...

A pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok – Értékpapírok III.

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza | 2020.08.06 | Cégjog

Az értékpapírokat bemutató cikksorozatunk első részében ismertettük az értékpapírok négy fő kategóriáját: (1) pénzkövetelést, (2) tagsági jogot és (3) dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő értékpapírt, illetve (4) másodlagos értékpapírt. Jelen bejegyzésünkben – a további négy kategóriába sorolható – pénzkövetelést megtestesítő értékpapírokkal foglalkozunk. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a jelzáloglevél és a váltó. A ...

Az MNB frissítette a fogyasztóvédelmi ajánlását

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.07.23 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

2020 július 17-én került közzétételre a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi szervezetekre vonatkozó 9/2020. (VII.14.) számú ajánlása a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról. Az MNB a 2020–2025-ös ciklusra vonatkozó felügyeleti stratégiájában kiemelt fókuszként jelölte meg a fogyasztóvédelmet; erre tekintettel, továbbá a felügyelési tapasztalatok, technológiai innovációk és az uniós szabályozási irányok alapján újította meg a 10/2016. (X.24.) számú fogyasztóvédelmi ajánlását. Az ajánlás megfo...

B2B és B2C után itt a P2B! Amit az uniós P2B rendeletről tudni érdemes

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.07.16 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló rendeletét 2020. július 12-től kell alkalmazni. A rendelet két szolgáltatást helyez fókuszba: elsődlegesen az online közvetítő szolgáltatást, másodlagosan az online keresőprogramokat. Online közvetítő szolgáltatásnak minősülnek tipikusan az online e-kereskedelmi piacterek, ideértve a közösségi piaco...

Felgyorsul a közös tulajdonban álló földek megosztása

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.07.09 | Ingatlan

A Kormány előterjesztése nyomán a termőföldek és az erdők átlátható tulajdonosi rendszerének, és az optimális birtokszerkezet kialakítása érdekében az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényt. A 2021. január 1. napján hatálya lépő törvény célja a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátját képező osztatlan közös föl...

Az örökhagyók által már elbirtokolt ingatlan öröklése

Érdekes, de nem ritka eset, ha egy ingatlant az elhunyt szüleik örökösei már sok-sok éve, jóhiszeműen sajátjukként használnak, de a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerint nem is képezi tulajdonukat, hanem még egy korábbi tulajdonos szerepel a közhiteles adatbázisban. Ennek oka leggyakrabban az, hogy korábban elmaradt egy, az ingatlanra vonatkozó tranzakció, általában adásvétel bejelentése, a tulajdonjog bejegyzése, bár az ügylet teljes mértékben lezajlo...

Az egyszerűsített végelszámolás is végelszámolás!

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza | 2020.06.18 | Cégjog

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a 2018. július 1. napján hatályba lépett egyszerűsített végelszámolás milyen módon könnyíti meg, illetve csökkenti a vállalkozási tevékenység lezárásához kapcsolódó adminisztrációs terheket. Az egyszerűsített végelszámolás legnagyobb előnye, hogy nem kell külön változás-bejegyzési eljárást lefolytatni a cégbíróság előtt, hanem elegendő az adóhatósághoz bejelenteni az egyszerűsített végelszámolás megindítását, aki erről közvetlenül értesíti az...

Átmeneti változások a Csődtörvényben a felszámolási eljárás megindítása kapcsán

A 2020. május 29. napjától hatályos 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet átmeneti időszakra megváltoztatta a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) egyes rendelkezéseit, amelyek az adós fizetésképtelenségének megállapítására és a felszámolási eljárás elrendelésére irányuló kérelem elbírálását szabályozzák. A koronavírus veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (Veszélyhelyzet) ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be...

Teremgarázsok kamerás megfigyelése? Nem is olyan egyszerű!

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.05.28 | Adatvédelem

Korábbi cikkünkben a társasházi kamerarendszerek üzemeltetésének egyes adatvédelmi jellegű kérdései már bemutatásra kerültek. A jelen bejegyzésünkben a társasházi törvénynek [2003. évi CXXXIII. törvény; (Tht.)] a kamerarendszerre vonatkozó rendelkezéseit a teremgarázsok tekintetében értékeljük. A Tht. úgy rendelkezik, hogy a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer léte...

EU Bizottsági közlemény: együttműködés a vállalkozások között a COVID-19 alatt

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.05.21 | Cégjog

Korábbi cikkünkben ismertettük az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) közös nyilatkozatát a versenyjog alkalmazásáról a koronavírus miatti válság idején. Ezt követően jelent meg az Európai Bizottság „Ideiglenes keret az üzleti együttműködéssel kapcsolatos antitröszt kérdések vizsgálatára a jelenlegi COVID-19-járvány miatt kialakuló sürgős helyzetekre válaszul” tárgyú közleménye az Európai Unió Hivatalos Lapja 2020. április 8-i C 116I számában. A közlemény a vállalkozások közötti együttműk...

Új adatvédelmi iránymutatás a „cookie” szabályzatok kapcsán

Az Európai Adatvédelmi Testület (Testület) 2020. májusában adta ki a honlapokon alkalmazott, a „cookie” vagy „süti” programok működéséhez történő hozzájárulás menetének tekintetében frissített iránymutatását. Korábban, 2018. áprilisában már a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport WP259 iránymutatása, illetve a 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 70. cikk (1) bekezdésének e) pontja foglakozott a témával. A Testület most kiemelten két vonatkozásban frissítette a süt...

A csökkentett munkaidős támogatás megváltozott feltételei

A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján megjelent, foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akcióterveket (KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támogatás) korábbi bejegyzésünkben már részletesen bemutattuk. Cikkünk megjelenése óta a Kormány a Csökkentett Munkaidős Támogatás igénylésének feltételeit a 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet) jelentős mértékben módosította, egyszerűsítette. A 2020. április 29. napján hatályba lépő változásokat az alábbiakban fogl...

Beszámoló elfogadása a koronavírus idején

A COVID-19 vírus okozta vészhelyzetben a beszámoló elfogadása a kijárási korlátozások miatt az eddig jól megszokott módon nem történhet meg. A tulajdonosok, a tagok, a részvényesek alapesetben személyesen nem találkozhatnak, a taggyűlések, közgyűlések összehívása a normál eljárásban nem valósítható meg. Bár a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet az éves beszámoló benyújtására irányadó május 31-i határidőt kivételesen 2020. szeptember 30. napjára hosszabbította meg, ez a hosszabb határidő még...

Videókonferencia formájában tartott taggyűlés a koronavírus idején

A koronavírus-válság alatt, mivel alapesetben a tagok személyesen nem találkozhatnak, a mérleg elfogadása és más taggyűlési határozatok születhetnek elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (videókonferencia) tartott ülésen is. De melyek is a legfontosabb előírások a koronavírus vészhelyzet idején megtartandó videókonferenciás taggyűlés kapcsán? A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) számos részletszabályt is rögzít. A taggyűlés videókonferencia formájában akk...

Amit a foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akciótervekről tudni érdemes

A Magyar Közlönyben 2020. április 10. napján jelentek meg a Magyar Kormány foglalkoztatást elősegítő gazdaságvédelmi akciótervei: a 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásáról (a továbbiakban: KFI Támogatás) és a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a támogatásáról (a továbbiakban: Csökkentett Munkaidős Támogatás). A Magyar Kormány által bevezetett KFI Támogatás és Csökkentett Munkaidős Támoga...

Mi legyen a home office szabályzatban? I. – A helyszín

A koronavírus okozta vészhelyzet miatt számos munkáltató kényszerült munkavállalói egészségének megőrzése érdekében egy átmeneti időszakra elrendelni a munkavállalók otthoni munkavégzését. Erre jellemzően azokban a munkakörökben van lehetőség, ahol a dolgozó számítógépen, telefonon képes elvégezni a munkáját, és a feladatainak ellátásához szükséges eszközök otthon is rendelkezésére állnak. Ezek közé az eszközök közé sorolhatjuk a megfelelő internetkapcsolatot, a számítógépes hardvert és sz...

Másodállás a járvány ideje alatt?

Dr. Zalavári György LL.M., Dr. Sándor Géza | 2020.03.26 | Munkajog

A koronavírus okozta járványügyi helyzetből eredő gazdasági károk mérsékelése céljából számos munkáltató vezet be a munkaszervezést érintő intézkedéseket, amely – sok esetben a munkavállalókkal kötött megállapodás következtében – a munkavállalók munkaidejét és bérezését jelentősen érinti. Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy amelyik vállalkozásnak lehetősége van, az elindítja vagy fokozza a webshopon keresztüli értékesítését. Ennek következtében jelentős mértékben megnövekedett a futá...