A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) szabályai szerint megismételt közgyűlést két esetben kell tartani. Erre főszabály szerint akkor kerül sor, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen, mert azon a tulajdoni hányadok többsége nem képviselteti magát.  Másrészt akkor is sor kerülhet a megismételt közgyűlésre, ha a levezető elnök a közgyűlést annak határozatképtelenné válása miatt berekeszti. Ez akkor történik, ha a megkezdésekor még határozatképes közgy...
Legyen szó bármilyen termékről vagy szolgáltatásról, a vállalkozásoknak már-már lételeme a reklámozás, hiszen az egyre növekvő termékek és szolgáltatások köréből egyre nehezebb kitűnni és a vásárlók, szolgálatást igénybe vevők figyelmét felkelteni. Ám nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel próbálják elérni, mivel könnyen egy a Gazdasági Versenyhivatal által kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárásban találhatják vállalkozásukat. Ezért az egyes vállalkozások reklámozása előtt elsősorban érd...
A Munka törvénykönyvének 166. §-a alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, azonban mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A vizsgált eseti ügyben a munkavállaló – ...
Egy peres eljárásban mindig kellemetlen, ha a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, de legalább ilyen kellemetlen az eljárás megszüntetése bármely olyan okból, amely a felperes szándékán kívül merül fel. Érdemes megnézni azokat az eseteket, amikor a bíróság egy közigazgatási perben megszünteti, vagy megszüntetheti az eljárást. Fontos a különbségtétel, mert a bíróság bizonyos esetekben a „megszünteti” fordulatot alkalmazza, vagyis a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, míg előfordul ol...
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján minden év július 15-e és augusztus 20-a, valamint december 24-e és január 1-je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.  A polgári eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve e...
Az online térben elérhető vásárlói értékelések és egyéb hozzászólások aranyat érhetnek webshopunk népszerűségének növelése során, így mára már általánossá vált a szöveges értékelések közzétételének lehetősége a webshopok felületein, illetve azok közösségi média profiljain. A fenti megállapítás nyomán amikor lehetőséget adunk webshopunk véleményezésére, alapvetően annak pozitív hozadékaival (népszerűség, vásárlói bizalom, elköteleződés növelése) számolunk, holott aki látott már valaha komment...
Számos családban előfordulhat, hogy nem a vérszerinti szülő neveli fel a gyermeket, akit a külvilág felé úgy mutatnak be, hogy „ő a nevelt lányom/nevelt fiam”, ám ez a kifejezés csupán a köznyelvben él, a jog ebben az esetben máshogyan fogalmaz. A fenti eset akkor fordulhat elő, amikor például a gyermek vérszerinti szülei elváltak, az anya új házasságot köt, s a gyermeket a házastársa beleegyezésével a közös háztartásba hozza, ám ő később elhalálozik, és ekkor az anya új házastársának kötele...
A támogatott döntéshozatali eljárás hasznossága ellenére nem túl elterjedt, kevésbé ismert jogintézmény. Célja, hogy olyan személyek számára biztosítson segítséget, akiknek a belátási képessége kis mértékben csökkent, de nem szorulnak cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre. A jogintézmény egyfajta jogilag biztosított „mankó” a döntéshozatalban az érintett személy által meghatározott ügyekben, illetve egyes élethelyzetekben. Hasonlíthat a részleges gondnokság alá helyezéshez, d...