Egy válás nem derült égből villámcsapásként érkezik, bár sokszor az egyik fél így érzi. A váratlanság oka azonban nem a jelek hiánya, hanem a struccpolitika, az elhárító mechanizmusok, az, ha valaki nem akar szembenézni a problémákkal. Komoly figyelmeztető jelei vannak, ha egy házasságot a válás fenyeget, és jobb, ha ezeket időben észrevesszük, amikor talán még nem késő. Van, aki annyira belemerül a munkájába, a karrierje vagy a vállalkozása építésébe, hogy nem veszi észre, mennyire eltávolod...
A teljesen online cégalapítás lehetőségének megteremtését az Európai Unió írta elő a tagállamok részére az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i 2019/1151 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Digitális Irányelv) elfogadásával. Az új szabályozást 2022. augusztus 1-től a Cégtörvény [2006. évi V. törvény] új 9/G. §-a tartalmazza. A változások következ...
A polgári jog szabályai szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg a másik szerződő felet és alapvetően szabadon választhatják meg a szerződés tartalmát is. Vagyis miért ne gondolhatnánk azt, hogy ha a felek közös akarata arra irányul, hogy a tulajdonos több földje egyszerre cseréljen gazdát, ezt egy szerződésben megtehetik? A termőföldek forgalmát szabályozó törvény – tekintettel a termőföld Alaptörvényben is kiemelt státuszára – speciális szabályokat...
Mediátorirodánkba gyakran jönnek a szülők – még jóval a válás után is – egyeztetni a közös gyerekükkel kapcsolatos aktuális kérdéseket. Milyen iskolába járassák? Milyen nevelési elveket kövessenek? Hogyan osszák be a nyári szünetet? Mennyit számítógépezhet? Mikor kapjon mobiltelefont? Rengeteg nyitott kérdés marad a válás utánra, amiket nem lehet előre látni, vagy amiket nem lehet évekre előre leszabályozni a bontóper során. Ezért nagyon fontos, hogy az elvált szülők között jó szülőtársi kapc...
Magyarországon termőföldet főszabály szerint belföldi természetes személy (magyar állampolgár) és tagállami állampolgár szerezhet, jogi személy csak kivételesen, jogszabály által meghatározott esetben.  A megszerezhető területnagyság vonatkozásában a törvény különbséget tesz a földszerzésre jogosultak között. Földművesnek nem minősülő természetes személy és tagállami állampolgár kizárólag úgy szerezhet földterületet, hogy a megszerezni kívánt és a már birtokában álló földterület nagysága nem...
A végrehajtó által foganatosított cselekmények közül talán legtöbbször előforduló eset természetes személy adós esetében a munkabér végrehajtás alá vonása. Az adós általában akkor értesül a levonásról, amikor a munkáltató foganatosítja a végrehajtási cselekményt. A letiltásról történő késői tudomásszerzés hátterében sokszor az adós mulasztása áll.  Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a levonást? Ügyfeleimnek legjobb megoldásként mindig a részletfizetést szoktam javasolni, tekintettel arra, h...
2022. július 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben a fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1353/2022. (VII. 21.) Kormányhatározat (a továbbiakban: Korm. határozat). Bár a kormányhatározatoknak nincs normatív hatálya, azaz a jogalanyok számára nem erednek belőle közvetlenül jogok és kötelezettségek, a felkészülés jegyében mégis érdemes szemügyre venni, milyen szempontok szerint képzeli el a Kormány a fogyasztóvédelem jövőjét Magyarországon. A Korm. határozat preambulumának tekinthető 1. pontjában...
A Kúria-döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli föld a Magyar Állam tulajdonában állt. Az alperes mint haszonbérlő 2014. február 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést kötött a perbeli földre 2016. november 2-től 2036. november 1-ig. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 9...