Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be.
Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszer...
A Kúria nemrégiben közzétett Pfv.I.21.245/2020/9. számú felülvizsgálati eljárásban kelt döntésében rögzítette, hogy a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül.
Ennek leggyakoribb esete az, ha a követelés kötelezettje felszámolási eljárás alá kerül, és a jogosult a hitelezői igényét a jogvesztő 180 napos határidőben nem jelenti be. E jogvesztő határidő e...
Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük.
A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás.
1. A pénzügyi biztosíték
A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...
Bizonyára számos cégtulajdonossal előfordult már, hogy egy eleinte jól működő cég a kezdeti várakozásokhoz képest nem hozta meg a várt eredményt, sőt épphogy ki tudja termelni a kiadásai fedezéséhez szükséges bevételt. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs már motivációja, ideje a cég ügyeivel foglalkozni, így inkább megválna attól. Ezen helyzetek megoldására igyekszünk választ adni jelen cikkünkben.
Végelszámolási eljárás
Elsőként nézzük azt az esetet, amikor a cégtulajdonosok jogut...
Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...
A tényállás szerint a munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett munkavállalói körében, és az egyik dolgozónál pozitív lett az eredmény.
A munkavállaló nem ismerte el az alkoholfogyasztás tényét, ezért a munkáltató a helyi kórházba véralkohol-vizsgálatra küldte el. A felperes – alkoholos befolyásoltságtól mentes állapotára hivatkozva – a szállítást nem vette igénybe, hanem saját gépjárművel ment az egészségügyi intézménybe. A kórház azonban a munkáltatóval v...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény).
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...
Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk.
Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni.
A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...