A kisebb értékű követelések érvényesítésének legegyszerűbb és leggyakoribb módja a fizetési meghagyásos eljárás megindítása, melynek során a közjegyző a jogosult kérelme szerint 15 napos határidővel levélben felszólítja a kötelezettet a fizetési meghagyásban foglalt követelés megfizetésére. A határidő elteltét követően – amennyiben a kötelezett nem élt ellentmondással és fizetésre halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő – a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és a követel...
A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhe...
Egy nemrég született Pénzügyi Békéltető Testületi döntés értelmében jogosan tagadta meg a bank egy külföldre történő fizetési megbízás teljesítését, arra hivatkozással, hogy a megbízás ellentmondásos adatokat tartalmazott.
A döntés azért tűnik érthetetlennek, mert közismert tény, hogy ha banki utalást kezdeményezünk, akkor elegendő helyesen megadni a kedvezményezett bankszámlaszámát, vagy az unión belül használatos ún. IBAN számot, ami gyakorlatilag egy egységes felépítésű bankszámlaszám. Az...
Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll.
Vadászati kár
A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...
A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...
Amikor az amerikai filmekben egy bankrablás, repülőgép-eltérítés közepén elhangzik, hogy „hívjátok a túsztárgyalót!”, akkor egy erre speciálisan kiképzett mediátor, közvetítő jelenik meg. Egy hivatalos túsztárgyaló és egy hétköznapi mediátor technikájában, eszköztárában sok a hasonlóság.
Egy hétköznapi, piaci mediátor fizikai túszejtéssel szerencsére nemigen találkozik, de az úgynevezett mentális túszhelyzettel annál többször.
Mi is az a mentális túszhelyzet?
Amikor ügyfeleink olyanokat m...
Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása.
Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...