Cikksorozatunk első részében már utaltunk arra, hogy 2022. január 1. napjától lép hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet. Az új fogyasztóvédelmi jogszabály az „okoseszközök” egyre jelentősebb térnyerése miatt bevezeti a „digitális elemeket tartalmazó áruk” fogalmát a magyar jogrendszerbe és számos...
A tulajdonostársak egyik legfontosabb kötelezettsége a társasházban a közös költség megfizetése, mely kötelezettség a társasházi törvény (a továbbiakban: Tht.) 24. § (1) bekezdésének rendelkezésein alapul.
Annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségüknek a tulajdonostársak határidőben eleget tegyenek, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasházközösség a nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje.
A Tht. szerinti zálogjogra a törvényben nem szabályo...
Legkésőbb 2022. január 1. napjától új fogyasztóvédelmi jogszabállyal kell megismerkednie minden vállalkozásnak, amely fogyasztók részére értékesít terméket: ezzel a nappal lép ugyanis hatályba a június végén kihirdetett 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól rendelkezik. A Kormányrendelet számos új fogyas...
Újabb fejezetéhez érkezett a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatása.
Korábbi, még a törvény módosítását megelőzően írt cikkeinkben már foglalkoztunk a hulladékstátusz megjelenésének problémájával, különös tekintettel a szennyezetlen talajra. Jelen írásunkban a hulladékstátusz megszűnésének új, fontosabb kritériumait ismertetjük.
A hulladékstátusz megszűnésének a feltételei érdemben nem változtak, a módosítás mégis több lényeges változást hozott. Míg korábban az újrafeldolgo...
A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be.
A munkavállalói felmondás esetei
Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni).
A munkavállaló ...
Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról?
A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...
A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel.
Bevezetés
Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...