A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.
Nem határozható e...
A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt.
A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...
Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság.
A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő.
A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el.
Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre.
A hegyközségi szervezetrendszer
A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük.
Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása.
További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy
további felhasználása biztosított legyen,
elő...
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.
A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre.
A különélő szülőknek a közös szülői f...
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös?
Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse?
Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba.
Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője.
Ez...