A 2020. évi személyi jövedelemadó bevallási határidejének közeledtével komoly fejtörést okozhat a magánszemély befektetők külföldi tőzsdei ügyleteiből származó jövedelmeinek adózása. Adókötelezettségük megállapításához ugyanis mind a vonatkozó belföldi, mind pedig a nemzetközi adószabályokat alkalmazniuk kell. Különösen a virtuális valutákból származó haszon esetében nehézkes az adókötelezettség meghatározása, tekintve, hogy egyelőre az adójogszabályok nem tartalmaznak ide vonatkozó speciális...
Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai II.
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2021.03.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a rokontartásra való jogosultság feltételeit és a tartásra kötelezettekre irányadó sorrendiségi szabályokat, jelen cikkünkben pedig a tartásdíj meghatározásával és mértékével kapcsolatos gyakorlatot ismertetjük a szülőtartás körében.
A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alap...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a DAC6 előírásait, amelyet az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: AKtv.) implementált a hazai jogalkotó.
A DAC6 által az adótervezésben közreműködőkre telepített jelentéstételi kötelezettségek rendkívül szigorúak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat érintően. Az adótervezésben közreműködő személyi kö...
Hogyan zárhatom ki magánutamról az illetékteleneket?
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.03.04 | Ingatlan
Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a „közforgalom elől el nem zárt magánút” megnevezésű ingatlanunkról hogyan tudjuk kitiltani az illetékteleneket.
Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy egy út megnevezésű ingatlan magánszemély tulajdonában áll.
Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll.
A közutak jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A magánutak azonban természetes személyek és jogi személyek tulajdonában álló t...
Közérthetően a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2021.03.04 | Ingatlan
Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését.
Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...
Webshop nyitása előtt gyakorta hangzik el a vállalkozások részéről a kérdés: a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfeleléshez elegendő-e egy ÁSZF és egy Adatkezelési Tájékoztató elhelyezése a weboldalon? A kérdés megválaszolásához érdemes megismerkednünk a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályaival és azok jelentőségével.
Bár a Kormányrendelet szabályait túlnyomórészt ...
A mintaper intézménye a közigazgatási perrendtartásban
Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2021.02.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) 2018. január 1-ei hatálybalépésével több újdonságot is bevezetett a közigazgatási pereskedésbe. Ezen újdonságok egyike a mintaper intézménye.
A mintaper jogintézményét a Kp. a tömeges perek kezelésére, a nagyszámú személyek részvételével zajló perek egyszerűbb vitele érdekében vezette be. A törvény értelmében, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e pere...
A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye.
A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...