Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé.
Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...
A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő.
Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt.
A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is.
Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet ...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Sorozatunk előző, harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályait, technikai részleteit vettük górcső alá.
Cikksorozatunk negyedik, egyben utolsó részében az enge...
A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése.
Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...
2021. január 1. napjával számos helyen változnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai, cikkünkben az egyik lényeges változással, illetve a lakóingatlanok vásárlásával kapcsolatos illetékszabályokkal foglalkozunk.
Az újdonság: CSOK-al kapcsolatos mentesség
2021. január 1. napjától mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól lakás tulajdonjogának, lakás tulajdoni hányadának az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (...
A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos.
Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
Építési beruházások esetén minden esetben a közbeszerzési dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás. Ezen költségvetés tételenkénti kitöltésével és azok megfelelő értékeinek summázásával alakul ki az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár.
Az árazatlan költségvetés a szakmai standardok alapján akként épül fel, miszerint minden munkatételhez rendelhető/megajánlható egy anyag egységár és egy díj egységár, amelyek mennyiségi szorzó...