Előző bejegyzésünkben bemutattuk az igényper általános szabályait. Összefoglalva: az igényper megindításával visszaszerezhetjük a vagyontárgyunkat, amelyet a végrehajtó a végrehajtási eljárásban lefoglalt feltéve, ha nem mi vagyunk az adósok.
Ha a lefoglalt vagyontárgy az ingatlanunk, érdemes tudnunk, hogy az ingatlanok tekintetében a bírói gyakorlat változott az elmúlt években.
Korábban ugyanis csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos indíthatott eredményesen igénypert. A...
Ügyfeleink gyakran érdeklődnek nálunk az – esetlegesen ingatlanvagyonnal rendelkező – gazdasági társaságuk átalakulása során arról, hogy van-e esetleg adó- vagy illetékkedvezmény ebben az eljárásban, emiatt a jelen cikkben a kedvezményezett átalakulás főbb szabályait fogjuk részletezni.
Az átalakulással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén, az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással ...
Magyarországon a társasági adóról szóló törvény „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezésként ismeri az offshore cégeket. Az ellenőrzött külföldi társaság ismérvei között számos elem szerepel. A teljesség igénye nélkül ilyen jellemző többek között, ha egy belföldi illetőségű adózó a szavazati jogok, vagy a jegyzett tőke tekintetében 50 százalékot meghaladó közvetlen, vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy pedig az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult egy külföld...
Végrehajtás során ingóságot, ingatlant, követelést, jogot stb. lefoglalhat a végrehajtó annak érdekében, hogy a végrehajtást kérők követelései kielégítést nyerjenek. Előfordulhat azonban, hogy a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van. Egy ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát....
Szakmai praxisunk gyakorlása során gyakran előfordul velünk, hogy az ügyfelek olyan adásvétel lebonyolításához kérik a segítségünket, amelynek tárgya egy műemléknek minősülő ingatlan. De hogyan is kell eljárni, milyen fontos szabályoknak kell megfelelni egy műemléki ingatlan adásvétele esetében?
Az egyszerűség kedvéért tisztázzuk, hogy mit is nevezünk műemléknek. A műemlék egy olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Ebbe a körbe tartoznak továbbá ...
Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban?
A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötö...
Apport tárgya dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog, illetve – bizonyos feltételek teljesülése esetén –követelés lehet. Jelen bejegyzésben nem térek ki az apport már ismertetett általános szabályaira; kizárólag az ingatlan-apport specialitásai képezik jelen bejegyzés tárgyát.
Ingatlan apportja esetén sem terheli a társaság tagjait – a részvénytársaság kivételével – kötelezettség, hogy az ingatlan értékének megállapítása körében könyvvizsgálói (szakértői) véleményt szerezzenek be.
Tekin...
Korábbi bejegyzésemben az ingatlanok egy speciális körének, a termőföldek örökléséről írtam, jelen írásom pedig általánosságban az ingatlan öröklésével kapcsolatos illetékfizetési szabályokra koncentrál.
Ingatlan öröklése esetén fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek fel az ingatlan megszerzésével kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy főszabály szerint öröklési illetéket kell fizetni a belföldön lévő ingatlan hagyaték (örökség) megszerzése esetén.
Köztudomás...
Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át.
Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyr...
A földforgalmi törvény számos korlátot állít fel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: termőföld) megszerzésére vonatkozóan, azonban az öröklés főszabály szerint nem esik korlátozás alá.
Földet törvényes öröklés útján bármely természetes személy (állampolgárságra tekintet nélkül), korlátozás nélkül szerezhet (törvényes öröklés nem egyenlő a végrendeleti örökléssel, lásd később). Törvényes öröklés esetén a jogszabály által meghatározott szerzési korlátokat sem kell alka...
A személyi jövedelemadóról szóló törvény két lépcsőben történt módosítása – reagálva a korábban kialakult helytelen gyakorlatra és a társadalmi igényekre – személyi jövedelemadó mentessé tette az erdőbirtokossági társulatok által a tagok (erdőtulajdonosok) részére juttatott jövedelmeket.
Sok erdőbirtokossági társulat esetében az elmúlt években az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a birtokosság haszonbérleti szerződéseket kötött a társulati tagokkal és az Szja tv. haszonbérleti szerző...
Az épületkárok megtévesztő elnevezése ellenére jelen bejegyzésben nem az épületekben keletkezett károkért való helytállást vesszük górcső alá, hanem életszerű problémán keresztül bemutatva egy olyan esetet vizsgálunk meg több irányból is, amikor az épületről lehulló tárgy miatt szenved valaki kárt.
Az épület egyes részeinek lehullása körében iskolapéldaként lehet említeni a vakolatomlást (vagy a vakolattal azonos megítélés alá eső tetőről lehulló havat), és az azáltal bekövetkezett károkat...
Az adásvételi szerződésekkel kapcsolatosan számos olyan kifejezést használunk, amely a köznyelvben egymás szinonimáiként is szolgálnak, azonban a jogi környezetben mindegyikük mást és mást jelent. Lakásvásárlás előtt különösen jól jön, ha tisztában vagyunk az alapvető jelentésekkel, ugyanis mindegyik terminus technicus külön-külön jelentőséggel bír; ezek összekeverése komoly gondot is okozhat. Az alábbi általánosított szerződéskötési folyamaton keresztül könnyen be lehet azonosítani az egyes ...
Ingatlan tulajdonjogát közvetett úton is meg lehet szerezni. Ha az ingatlan egy, egyébként más tevékenységet nem végző cég tulajdonában van, akkor annak tulajdonjogához a társaság megvásárlásával is hozzá lehet jutni. Gyakran találkozunk azzal a tévedéssel, hogy ez azért is előnyös, mert így biztosan nem kell vagyonszerzési illetéket vagy adót fizetni, és egy ilyen projektcéggel egyébként nincs is különösebb teendő. Most azt elemezzük, hogy egy ilyen társaság megvásárlása a gyakorlatban milye...
Annak ellenére, hogy a gyakorlatban nagy népszerűségnek örvend a készpénz befizetésével történő cégalapítás, fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján a tagok nagy szabadságot élveznek a társaság törzstőkéjének rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.
Új társaság alapításánál, illetve már működő társaság feltőkésítése esetén gyakran felmerül a kérdés: mit lehet apportálni?
Apport tárgya a Polgári Törvénykönyv alapján dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog illetve adós...
A mai napig sokan elbizonytalanodnak, ha a lakásvásárlás előtt kiderül, hogy az eladó nem is egy másik ember, hanem egy cég. Jelen bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy mire kell odafigyelni az ilyen ügyletek esetén, illetve, hogy milyen többletkövetelményeknek kell az ügyletnek esetlegesen megfelelnie.
A jogi személyek (cégek) jogképessége minden olyan jogra és kötelezettségre kiterjed, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Ebből következően az ingatlanpiacnak a cégek ugyanol...
Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, a kérdés nem arra vonatkozik, hogy lehet-e a bányavállalkozók tulajdonában termőföld. Mert erre a kérdésre a válasz: egyértelműen igen. A termőföldekre vonatkozó szabályok ugyanis nem azt tiltják, hogy jogi személy nem lehet termőföld tulajdonosa, hanem azt, hogy nem szerezhet tulajdont. Ez pedig lényeges különbség, amit az alábbi példán keresztül is bemutatunk.
A bányavállalkozók, mint ismeretes, nagyrészt korábban termőföldként nyilvántartott ingatlan...
A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást „bevinni a cégbe”, úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet.
Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vag...
Bár elméletben az ingatlan-nyilvántartás hitelesen rögzíti minden ingatlan tulajdonosát, a valóságban azonban előfordulhatnak kivételek, amikor ez a törvényi vélelem nem fedi a valóságot.
Ilyen példa lehet, ha egy cég jogutód nélküli megszüntetését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és az az ingatlan-nyilvántartás még a megszűnést követően is a már nem létező cég tulajdonjogát tüntetni fel, vagyonrendezési eljárásnak van helye. A bírósági cégelj...
Sok bosszúságot okoz, ha jogos követelése már megjárt minden bírósági fórumot, de itthon mégis eredménytelen a végrehajtás, mert az adósa minden pénzét külföldön tartja. Erre van egy új megoldás.
2017 január 18-tól már könnyen zároltatható adósának az Európai Unióban vezetett bankszámlája annak köszönhetően, hogy kérhető a külföldi számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása – feltéve, hogy az érintett felek mindegyike tagállami székhellyel vagy lakcímmel rendelkezik.
[reklam re...
ECOVIS ZALAVÁRI LEGAL HUNGARY
Zalavári Ügyvédi Iroda
1051 Budapest, Hercegprímás utca 11. 2. em. 2.
Telefon: +36(30)948-0286
E-mail: law@ecovis.hu
Web: www.ecovis-law.hu
ECOVIS HUNGARY LEGAL
Szigeti-Szigeti-Szabó és Társai Ügyvédi Iroda
1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 7. fszt. 4.
Telefon: +36(20)347-9873
E-mail: legal@ecovis.hu
Web: www.ecovis.hu
Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda
1034 Budapest, Bécsi út 58. 1. em.
Telefon: +36(1)439-1166
E-m...
