Európai Uniós irányelvekből fakadó kötelezettségnek eleget téve Magyarországon – a határidőnél hamarabb – 2018. április 15-től közbeszerzési eljárást kizárólag az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül lehet lebonyolítani. A korábbi papír alapú lefolytatás számos tekintetben szabadságot adott a közbeszerzési szakma képviselőinek, hogy különbözőnél különbözőbb formai követelményeket határozzanak meg az eljárásban; talán azt is bátran ki lehet jelenteni, hogy ahány ajánlatkérő, a...
A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...
A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő?
A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül.
Függő és független biztosításközvetítők
A ...
A hiteltörlesztési moratórium értelmében 2020. 03. 19-től az adósok év végéig mentesülnek a fennálló hitelük törlesztőrészleteinek megfizetése alól. A fizetési haladék kizárólag a 2020. 03. 18-ig már folyósított kölcsönökre vonatkozik. Az Országgyűlés 2020. október 28-án hirdette ki az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényt, mellyel a fizetési moratórium időtartamát 2021....
A webshopon keresztül történő értékesítési szabályok mindenki által jól ismert eleme a fogyasztó 14 napon belüli elállási joga, amely az abból fakadó kockázat minimalizálását célozza, hogy a vásárlónak nem adódik lehetősége a megvásárolt termék személyes ellenőrzésére és kipróbálására a vásárlást megelőzően.
Reményeink szerint legalább ennyire jól ismert a tárgykört elsődlegesen szabályozó 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet azon szabálya is, miszerint a vállalkozásnak legkésőbb az elállásró...
Gyermek megszületésekor természetesnek vehetjük, hogy a gyermek anyja az, aki a gyermeket megszülte, a gyermek apja pedig az, aki az anya házastársa, azonban ez nem minden esetben ennyire egyszerű. Több módja lehet ugyanis mind az anyai, mind az apai jogállás keletkezésének. Jelen cikkünkben az anyai és az apai jogállás keletkezésének módjait mutatjuk be.
Az anyai jogállás keletkezése
A gyermek anyja főszabály szerint az a nő, aki megszülte.
Azonban abban az esetben, hogyha az anya s...
Utolsó, általános környezetvédelmi blogcikkünkben a veszélyes anyagok és a hulladék hatása elleni védelem, valamint a zaj- és rezgésvédelem főbb előírásai bemutatásával foglalkozunk.
A veszélyes anyagok és technológiák
A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra kiterjed, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, ...
Ma reggel egy érdekes cikkre bukkantam egy népszerű internetes portálon, amiben a cikk írója a munkahelyi szexizmust boncolgatta egy szakember segítségével és arra a megállapításra jutott, hogy az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt sokszor kénytelenek a munkavállalók olyan kijelentéseket elviselni, amik számukra egyébként sértőek és lealacsonyítóak. A cikkben megszólaló szakértő szerint már a külsőre, a ruhára, vagy a frizurára tett „ártatlan” megjegyzés is alkalmas lehet arra, hogy más...