A természetes személyekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások túlnyomó többségében alapvetően két fő forrásból jut hozzá pénzéhez a végrehajtást kérő: az adós bankszámlájára kibocsátott inkasszóból, illetve az adós munkabérét terhelő végrehajtói letiltásból. Ennek megfelelően a végrehajtási eljárások jellemzően ezen két végrehajtási intézkedés megtételével kezdődnek, így előfordulhat olyan helyzet, hogy az adós bankszámlájáról olyan összegek lefoglalása is megtörténik, amelyek a mu...
2020.augusztus 1. napjával módosultak a Csődtörvény rendelkezései, egyúttal korszerűsödtek a csőd- és felszámolási egyezség megkötésének szabályai. A csődeljárás célja, hogy a fizetési problémával küzdő adós és hitelezői megkíséreljenek létrehozni egy olyan egyezséget, amely az adós fizetőképességét helyreállítja, egyúttal biztosítja, hogy a cég folytathassa tevékenységét. Az első egyezségi tárgyalást a korábbi 60 helyett, a csődeljárás kezdő időpontjáról számított 90 napon belül kell megt...
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlásában rögzítette azokat a szempontokat, amelyeket a bírósági épületében a COVID járvány alatt megtartott bírósági tárgyalásokon történő személyes részvétel során figyelembe kell venni. Ezeket ismertetjük most olvasóink számára. A szabályzat célja a bírósági munka zavartalanságának biztosítása, az épületbe történő be- és kilépés szabályozása, a tömeges megbetegedés elkerülése, a bírósági eljárásokban résztvevők egészségé...
Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...
A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót. Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére. A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medré...
Az elhunyt és élettársa egy szerződés keretében banki széfszolgáltatást vettek igénybe. A szerződést társbérlőként kötötték meg, azaz mindketten jogosultak voltak a széf felett önállóan rendelkezni, a széfben értéktárgyakat elhelyezni, vagy onnan kivenni. Amikor az egyik széfbérlő végrendelkezés nélkül hunyt el, a történetbe bekapcsolódó örökös meglepetten tapasztalta, hogy a hagyatéki eljárásban híre-hamva sincs a széf tartalmának, és azt sem sikerült kideríteni, hogy mit őriztek a széfbe...
A Polgári Törvénykönyv rendezi azt az esetet, ha valaki helyett, nevében egy olyan személy köt szerződést, tesz jognyilatkozatot, akinek erre nem volt előzetesen felhatalmazása. Ilyenkor ez a képviseleti joggal nem rendelkező személy egyrészt megtéveszti a szemben álló partnert, másrészt az általa felhatalmazás nélkül képviselt személy hozhatja abba a kellemetlen helyzetbe, hogy tudta nélkül válik jogok, kötelezettségek alanyává. A Ptk. 6:14. § alapján az az álképviselő, aki képviseleti jo...
Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen. Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán köt...