A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése.
A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek.
Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...
Pályázat vagy árverés? A kényszerértékesítés formái
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2020.02.27 | Követeléskezelés
Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be.
Bevezetés
A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el.
Nyilvános pályázat
A felsz...
A tulajdonszerzés módjai I.
Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.02.27 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot.
Tulajdonszerzés átruházással
A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben ...
Ha nem tudom, nem fáj? – Az adatvédelmi incidensekről II.
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.02.27 | Adatvédelem
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé.
A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
Korlátok közé szorított iratbetekintés
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2020.02.20 | Közbeszerzés
A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be.
Mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és el...
Szerzői jogi kisokos III. – ki a szerzői jog jogosultja?
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak. Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja.
Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy 2019. decemberi döntésében (NAIH/2019/51/11.) foglalkozott egy esettel, amelyben a volt munkavállaló archivált munkahelyi e-mail-fiókjában a munkáltató tájékoztatás nélkül, utólag keresést folytatott. Az ügy a munkavállaló kérelmére indult a NAIH előtt. Előadta, hogy igazgatójaként állt a munkáltató intézmény élén. A munkaviszonya megszűnését követően tudomására jutott, hogy engedélye nélkül, a korábbi, tudomása szerint törölt, v...
Az alapítvány céljának módosítása és az alapítvány vagyonának sorsa megszűnés esetén
Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2020.02.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Az alapítvány céljának „módosítása”
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy.
Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul,...