A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.
Mi a kezesség?
A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...
Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg.
Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...
Talán az nem szorul külön magyarázatra, hogy egy ingatlan-adásvételnél mindenképpen szükséges rendezni többek között a közüzemi díjak kérdését is. A díjak eladó és a vevő közötti elszámolásán túl mindenképpen intézkedni kell a közszolgáltatási szerződések „átírásáról” is az egyes közműszolgáltatóknál.
Na, igen ám, de kinek is a feladata bejelenteni a felhasználóváltozást a szolgáltató felé?
A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek általában a vevő feladatának tekintik a „közműátírást”, mel...
Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt.
Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket.
Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremt...
Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
A megőrzési felelősség esetei
...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 9. részt.
A tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok
Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, melyek a társasházak közös tulajdonába tartozó ingatlanrészeinek külön tulajdonná alakítására és elidegenítésére vonatkoznak. Ezek az előírások általános...
2020. január 1. napjával változnak a központi költségvetésből megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó szabályok. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2019. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései új szabályozási környezetet teremtettek egyes magasépítési beruházások vonatkozásában, azonban a központi költségvetés...
2019. augusztus 12-től módosultak a végrehajtással összefüggő egyes igazságügyi miniszteri rendeletek. Jelen cikk az olvasókat leginkább érintő változásokat tekinti át.
A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (Vüsz.)
A Vüsz. egyes rendelkezései a jogalkalmazói visszajelzésekre tekintettel kerültek módosításra, a módosítás célja a végrehajtási eljárás hatékonyságának és a szabályok egyértelműsítésének biztosítása.
A rendelet legszembe...