Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...)
Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...
A vállalatfelvásárlásokat számos esetben pénzügyi és jogi átvilágítás (due diligence) előzi meg. Az adatvédelem elvárásainak megerősödésével, elsősorban az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alkalmazása következtében az átvilágítások lebonyolításának módszerei, szabályai maguk is szükségszerűen változtak. A gazdasági társaságok adatvédelmi tevékenységének fókusza a GDPR kötelező alkalmazásának kezdő időpontját, azaz a 2018. május 25. napját követő érában is főként arra irán...
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell.
A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet.
Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás.
A művele...
A köznyelvben gyakran „eltartási” szerződésként emlegetett szerződések esetében sokszor nem egyértelmű, hogy ezalatt tartási, életjáradéki vagy esetleg öröklési szerződést ért-e az illető. A szerződések hasonlósága miatt nem meglepő a fogalomzavar e téren. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a három szerződés főbb különbségeit.
Tartási szerződés esetében a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, amely kiterjed a tar...
Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel.
A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57...
Egy korábbi cikkünkben (http://jogado.hu/korlatozott-mozgas-korlatlan-buntetes/) röviden körbejártuk azt az esetet, amikor mozgáskorlátozott személyként rendelkezünk ugyan parkolási igazolvánnyal, azonban az a várakozás megkezdésekor nem (kellően) kerül kihelyezésre, és megtörténik a pótdíjazás (parkolási bírság).
Ebben a cikkben pedig kitérünk arra, hogy mire számíthatunk, ha nem rendelkezünk mozgáskorlátozottak részére kiállított parkolási igazolvánnyal, és ennek ellenére parkolunk mozgá...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok
Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...
Akár tetszik, akár nem, tény, hogy manapság már a házasságok több mint a fele válással végződik.
Amerikában egyre elterjedtebb egy irányzat, miszerint a házastársak a válás után barátok maradnak, támogatják egymást további életükben. Még válási bulival is megünneplik az újrakezdést. Ez biztos, hogy sokaknál kiveri a biztosítékot, teljesen elképzelhetetlen.
De vajon miért tűnik természetesebbnek az, hogy gyűlölködünk, egymás ellenségeivé válunk?
Több, mint tíz éve foglalkozom válási m...