2019. július 31. napján lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (a továbbiakban: Rendelet). A szabályozás célja tisztességes, megbízható és kiszámítható környezet biztosítása a digitális internetgazdaság számára: „a digitális platformok és keresők kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása, továbbá egyidejűleg védelem nyújtása ...
A cikksorozatunk első részében már röviden meghatároztuk, hogy mi a teendő akkor, ha a velünk szemben fennálló követelésen az arra jogosult zálogjogot alapít egy harmadik fél javára. A cikksorozat második részében pedig megvizsgáltuk, hogy a zálogjog-alapítás pontosan mennyiben és hogyan érinti az eredeti kötelezett esetleges ellenköveteléseit. Jelen cikkünkben az elzálogosított követelés alapjául szolgáló szerződés módosításának és megszüntetésének lehetőségével foglalkozunk. Gyorsan elev...
A zálogjoggal terhelt vagyontárgy elidegenítése megnehezíti a hitelezők számára a követelésük érvényesítését, ezt felismerve azonban a jogalkotás és a jogalkalmazás is újabb megoldásokat kínál a hitelezőket kijátszó adósok kijátszására. A zálogjog mint biztosíték A bankok a hitelezés során előszeretettel kérnek valamilyen biztosítékot a leendő adósoktól annak érdekében, hogy ezzel bebiztosítsák a kihelyezett hitelük megtérülését arra az esetre, ha az adós az esedékes tartozását nem fize...
Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet. Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...
Az ingatlanjog területéről már számos cikkel találkozhattak blogunkon. A jelen cikk inkább gyakorlati szemmel világít rá az ingatlan-adásvételek kérdéseire – csipetnyi joggal megfűszerezve. 1. Mik a vételár meghatározásakor figyelembe veendő szempontok? Elsősorban és értelemszerűen a felek kereskedelmi megállapodása az éppen aktuális ingatlanpiaci helyzet és egyéb tényezők figyelembe vételével, ez evidens. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adóhatóságnak megvan arra a jogköre, hogy ...
A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti „meccs” eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni. A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex). A...
Az elkövetkező hetekben egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót adunk a társasházi tetőterek beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. A tetőtér-beépítés reneszánszát éli, melynek építészeti szempontból csak az épület szerkezeti elemei és a tervezők kreativitása szabhat határt. Örömteli lenne, ha a jog világában is ilyen szabadsággal találkoznánk, ha lakhatási kérdések megoldásáról van szó, azonban jogrendszerünk még kissé rugalmatlanabb és nehézkesebb megoldásokat igényel, me...
Az internetes kommentmezők visszatérő eleme a webes olvasási szokásokról cinikus képet festő tldr (too long, didn’t read!) mozaikszó használata, amely arról hivatott informálni a kommentált tartalom szerzőjét, hogy a szöveget annak terjedelmessége miatt nem olvasták el, arról a tényleges tartalom ismerete nélkül alkotnak véleményt. Nagy bizonyossággal feltételezhetjük, hogy a fáradságos munka árán megalkotott, novelláskötet terjedelmű adatkezelési tájékoztatókat is a tldr jelenség részekén...