✕

Több munkáltató egy munkaviszonyban? Igen, van ilyen!

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.06.06 | Munkajog

Manapság számos új – atipikus – konstrukció került bevezetésre a hagyományos munkaviszonyok mellett, ahol a munkavállaló esetlegesen nem teljes munkaidőben, határozatlan idejű szerződés keretében, csak egy munkáltató javára végzi a tevékenységét. Az atipikus foglalkoztatási formákban a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló nem egy, hanem kettő,vagy több munkáltatóval is létesíthet munkaviszonyt. Számos esetben merülhet fel olyan igény, hogy egy munkavállalót több munkáltató i...

Online jogsértés sajtó-helyreigazítás során

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.06.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az online világ térnyerése a média világára is hatást gyakorolt, ami új felületet jelentett a megvalósult jogsértés helyét illetően. Korábbi cikkeinkben foglalkoztunk már a sajtó-helyreigazítási ügyekben mérvadó fogalmakkal, a sajtó-helyreigazítási perekben irányadó határidőkkel. Na de mi a helyzet akkor, ha a jogsértés színtere az online média? A hagyományos sajtótermékben megvalósult jogsértés a nyilvánosság számára csak addig elérhető, amíg a sajtótermék megvásárolható, illetőleg linerá...

A kapacitásnyújtó szervezet bevonásának összefüggései az ajánlatban

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.06.06 | Közbeszerzés

A szerződések teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetnek az ellenőrző szervezetek. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége messze meghaladja mindazokat a feladatokat, melyek a teljesítés műszaki-szakmai aspektusaira reflektálnak. A szerződés teljesítésének adminisztratív, valamint közbeszerzési-jogi vonatkozásai folyamatos ellenőrzési feladatok ellátását követelik meg az ajánlatkérőktől, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésekre már a részvételi, illetve...

A házassági vagyonjog VII. – A házastársi közös vagyon megosztása

Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon...

A földforgalmi törvény változásai II.

Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2019.05.30 | Ingatlan

2018 november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...

A drónok uniós szintű szabályozása

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2018. július 4-én került kihirdetésre a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról szóló 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a pilóta nélküli légi járművekre („drónok”) vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A Rendelet IX. melléklete meghatározza a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó legalapvetőbb követelményeket, to...

Mennyi az annyi, avagy milyen mértékig terjedhet a hulladékgazdálkodási bírság!? II.

Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.30 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján. A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy ugyanazon jogsértés...

Követelést terhelő zálogjog I. – Most akkor kinek is kell fizetnem?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Valószínűleg a legtöbben úgy élik le az életüket, hogy nem találkoznak a követelést terhelő zálogjog kérdéskörével. Azonban, ha mégsem vagyunk ilyen szerencsések, és netalán egy velünk szemben fennálló követelésre az arra jogosult zálogjogot alapít, úgy könnyen megüthetjük a bokánkat, ha legalább alapszinten nem vagyunk tisztában a szabályokkal. Képzeljük el az alábbi esetet! Rudolf az egyedülálló söralátét-gyűjteményének kiállításához szeretne vitrines szekrényeket rendelni egy cégtől....