A Ptk. szabályai szerint, amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.
Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézk...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a házastársi vagyonközösség megszűnésének jogszabályi kereteit mutatjuk be.
A törvény tételesen felsorolja a vagyonközösség megszűnésének eseteit. A törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti vagy a házassági életközös...
Hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció, A végső megoldás, bírság!?) következő fejezeteként a jelen blogbejegyzésben bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság egyes jellemző típusait és azok mértékét.
Amint azt korábban is jeleztük, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) keretjellegg...
Az ajánlatkérők különös gondossággal kötelesek eljárni a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint összeállított ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták rendelkezésre bocsátásakor. A bírálat alá eső dokumentumok között a szakmai önéletrajz kiemelt jelentőséggel bír, így javasolt pontosan meghatározni azokat a tartalmi elemeket, melyeket az önéletrajznak tartalmaznia kell. Természetesen mérlegelni kell mindemellett azt is, hogy milyen adatok kérhetők be jogszerűen a gazdasági szereplőktől az alkalmassá...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében bemutattuk a vagyonközösséghez tartozó közös, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit. Jelen bejegyzésünkben a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni jellegű vagyontárgyakkal való rendelkezés szabályait ismertetjük részletesen.
A közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a törvény két idősíkot határoz meg. Egyrészt meghatározza az életközösség fennállása alatt a k...
Bár az „Én házam, az én váram!” birtokvédelmi alapvetésének kifejezésre juttatása érdekében általánossá váltak az ingatlanok falain, kerítésein és kapuin elhelyezett privát térfigyelő kamerák, az ehhez kapcsolódó jogi háttérrel feltehetően kevés kameratulajdonos és „tv-szereplő” van tisztában. Jelen cikkünkben azokat a legfontosabb tudnivalókat vesszük sorra, amelyek birtokában könnyebben meggyőződhetünk arról, hogy az üzemeltetni kívánt kameránkkal nem sértünk-e bármiféle jogi szabályozást.
...
A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése kapcsán gyakran felmerülő probléma a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók kérdésköre. Jelen cikkünkben az alvállalkozói minőség megítéléséhez, továbbá az alvállalkozók igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozásában igyekszünk támpontokat adni.
A Kbt. 3. § 2. alpontjában megjelenő hármas feltételrendszer alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbesz...
A gazdasági életben ma már bárki alapíthat gazdasági társaságot, ha megfelel a törvények által támasztott feltételeknek. Ezek a társaságok a jog által elismert önálló jogalanyok, úgynevezett jogi személyek.
A Polgári Törvénykönyv szerint a jogi személy jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi személy a jogai gyakorlása során azonban nem tud személyesen eljárni, hiszen nincs önálló akarata és önálló cselekvésre sem képes.
A jogi személyek nevében jognyila...