A nemrég elfogadott, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény új lehetőségeket teremt a Magyarországon befektetés mellett tartózkodási lehetőséget kereső külföldi állampolgárok számára. Az új jogszabály a Magyarország területén történő tartózkodást az vendégbefektetői vízum és tartózkodási engedély útján is lehetővé teszi. A vendégbefektetői vízum 180 napon belül 90 napot meghaladó és többszöri beutazásra, a...
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy a több mint 50 főt foglalkoztató cégeknek és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozóknak visszaélés-bejelen...
Két korábbi blogbejegyzésben is foglalkoztunk a visszaváltási díj rendszer gyártókra és forgalmazókra vonatkozó előírásaival. Most érintsük röviden a fogyasztókra vonatkozó szabályokat.
Mi az, ami egy fogyasztót a leginkább érdekelheti? Vélhetően a rá vonatkozó előírások, valamint maga a díj. Nézzük meg tehát az ezekre a kérdéskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat.
Amennyiben a termék kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható, úgy darabonként 50 forint visszaváltási dí...
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya.
Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte.
Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...
Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők.
A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások ko...
Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét.
A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva):
Kormány...
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató, illetve számos, meghatározott tevékenységet végző vállalkozásnak, így többek között a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, az adószakértőknek, az adótanácsadóknak, az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak és a székhelyszolgáltatókn...